A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - JUHÁSZ Irén: Fülkesíros temetkezések Békés megyében

Fönlak-Aradac-Fenékpuszta-Kunszentmárton-Németszentpéter körhöz tartoznak. A 22. sírban annyira kis töredék maradt meg, hogy típusát sem lehet meghatározni. A 226. sírban mindössze egy kis, félgömbfejű szegecsveret utalt arra, hogy ebben is díszes övű férfi nyugodott. A 290. sírban a lemezes bronzveret töredékek és az alaktalan bronzok alapján következtetek veretes övre. A 225. az egyetlen női sír, amelyikben préselt előlapú szíjvég volt, előlapján csepp forma, bevagdosott sáv és szélén gömböcskék vannak. A 140. sír — veretei és csatja alapján — kora avar korinak határozható meg. Ezekkel a csatokkal kapcsolatban Kovrig Ilona megállapította, hogy jórészt egyformák és nem tartoznak az övdíszítményekhez sem anyaguk, sem kivitelük szerint. Arra következtetett, hogy kevés számú nagy műhely termékei, és kereskedelem útján jutottak el az ország minden részébe (KOVRIG 1957,125). Hiányosan megmaradt anyaga alapján a kora avar korba tartozik a 152. sír, de ide sorolható a 222. sír is. A 200. sír ezüst veretei — az említett párhuzamok alapján — a 7. század elején készülhettek (BÓNA 1970,258; GARAM 1992,225). A 226. sír anyaga — a szürke edény, hoszszú fülű kengyelpár alapján — szintén a 7. század elejéről való, hasonlóan a 290. sírhoz. A 154. sír négyszögletes, ékkődíszes veretei, és hurkosfülű, egyenes talpú kengyele alapján a 670 táján megjelenő új néphullám anyagához kapcsolható (GARAM 1976; MADARAS 1981,41). Megjegyezem, hogy a fenti öweretes fúlkesírok közelében további öt, hagyományos temetésű sírban is találunk (a 200-as leletei kivételével) ugyanilyen övdíszítményeket. A női sírok leletei A viseleti tárgyak másik nagy csoportját alkotják azok a leletek, melyek zömmel női sírokban kerülnek elő. Ezek a fülbevalók és a gyöngyök. A 23 női fülkés temetkezésből 7-ben fülbevaló, 8-ban gyöngy volt. Az ún. nagy gömb csüngős, ezüst fülbevalók (a gömb átmérője nagyobb mint 10 mm) jellegzetes kora avar ékszerek. Egyik változatuk az, ahol a karika és a csüngő között 3 vagy 4, kisebb félgömb található. Ilyenek az 53, 225, 342. sírokban voltak. A 46, 54. sírok fülbevalóinak gömbátmérője kisebb 10 mm-nél, és a 366. sír ftilbevalója is feltehetően ehhez a típushoz tartozott. A 367. sírban nyugvó férfi mellett a fúlbevalópár is a nagygömbös típushoz tartozik, csak a fémgömb helyett kerek üveggyöngy van (átm.: 1,1 cm). A karika és a gyöngy között hármas csavarása gallér van, az üveggyöngyöt rögzítő bronzdrót alul kis hurkot képez. Hasonló darabok ismertek: Gátér 161. sír (KADA 1906, 147), Ürbőpuszta 29. Sír (BÓNA 1957, 159), Alattyán 14. sír (KOVRIG 1963,1.1 36-37, LXn. t 1-2) Závod 56. Sír (KISS-SOMOGYI 1984,172). A legkorábbi típust képviselő szemes gyöngyök tarka sora volt az 53, 54, 225, 366. sírokban egyes, vagy ikergyöngyök formájában. Alapszínük sötétebb vörös, bordó vagy barna, felületükön világos színű, különböző számú szem van. Ilyen, majdnem tiszta sor volt az 54. és a 225. sírokban. Karneol gyöngyök — különböző alakban — az 54, 225, 366, kásagyöngyök az 53, 54, 197. sírokban voltak. A legkorábbi gyöngytípusokat tartalmazó sírokban nagygömbös, ezüst fülbevalók voltak. A 366. sír szemes és sokszínű csíkos, különböző karneol és egy kalcedon szemekből álló sorában volt egy karneol pecsétlő, melyet a gyöngysorba fűzve viselt az idős korában meghalt asszony. A pecsétlőn pehlevi körfeliratban hegyikecske látható. A párhuzamok alapján a 7. század elejére keltezhető (LUKONIN-BORISZOV 1963, 53; GRISHMAN 1962, 240-244; HERRMANN 1988,121). A szemes gyöngyök viseletének divatját a kutatás a 6. század végétől a 7. század végéig terjeszti ki (SZABÓ 1965,48; KOVRIG 1963). Egy szem gyöngy volt a 408-as számú, férfi sírban, de mivel bolygatott volt, eredeti helye ismeretlen. Bóna István véleménye szerint, ez ázsiai hagyomány a kora avar korban (BÓNA 1979,27). Gyűrűt a 395. sírban találtunk, zárt bronzkarika, a bolygatottság miatt a koponya alatt helyezkedett el. A viseleti tárgyak közé tartoznak még a bronzés a vascsatok. Bronzcsat volt — az öwereteseken kívül — a 245. sírban. Vascsat az 50 sír közül 48-ban volt, nem egy esetben 2 darab is egy sírban. Háromféle — ívelt oldalú, ovális és szögletes — alakban fordulnak elő. Gyakoriságuk arra enged következtetni, hogy mindennapi ruhatartozékok voltak. A fér-