A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - JUHÁSZ Irén: Fülkesíros temetkezések Békés megyében

A fülkesírok szerkezete A fiilkesírok szerkezete az alábbiakban foglalható össze. A sírgödröt a felszínen kijelölhették és megkezdték a kiásását az ÉNy-i végén, így fokozatosan haladtak lefelé, de mindig maguk mögött hagyva egy-egy, különböző magasságú földlépcsőt, mígnem a kijelölt sírgödör DK-i végében el nem jutottak bizonyos mélységig. Ezen a helyen különböző lejtésű fülkét alakítottak ki, egyszerűen a föld lekaparásával. A fülke alsó, tehát DK-i vége felett nem egy esetben 3 méter bolygatatlan réteg maradt. A fülkék lejtésének különbsége alapján három típust különítettem el: vízszinteset, meredeket és igen meredeket A koponya és lábfej szintkülönbsége alapján a 0-30 cm közöttieket vízszintesnek, 31-50 cm közöttieket meredeknek, 51 cm-től igen meredek fülkéknek tekintettem. Vízszintes a fülke az 53., 54., 140., 197,209., 224., 231., 290., 332, 365., 366., 367, 408. sírok esetében. Ha temetőtérképre vetítjük akkor az látható, hogy a 365, 366., 367. sírok kivételével a többi szétszórva, a fúlkesírok tömbjében helyezkedik el. Igen meredek fülkét—51-90 cm szmtkülönbségűeket—, az 56,133, 156, 182, 183, 291, 319, 321, 324, 377, 405. sírokban találtunk. A sírok mérete igen különböző. A sírgödör és a fülke együttes hossza szerint el lehet különíteni rövid és hosszú sírokat. A viszonylag rövidekhez tartoznak: 133. sír 320 cm; 152. sír 310 cm; 165. sír 311 cm; 339. sír, 340 cm. Hosszúak: 40. sír 470 cm; 56. sír 480 cm; 154. sír. 460 cm; 224. sír 450 cm; 290. sír. 450 cm; 367. sír 460 cm; 395. sír 475 cm; 366. sír 450 cm. A fülkék mélysége alsó végüknél 190-320 cm között volt. A fúlkesírok szerkezetének első leírását Móra Ferenc fogalmazta meg: „ Makkoserdőben... 28 olyan aknaszerü sírt találtam, amelyben a halott rézsútosan, néha majdnem állva volt eltemetve. Például a 4. számú sírban a fej 130, a lábfejek 220 cm mélységben voltak s a többiben is 100 cm körül járt a nívókülönbség. A sírásás fáradságos technikája az volt, hogy a fekete humuszban leástak a sárga agyagig, körülbelül egy méterig, ott kerekítettek akkora gödröt, amibe a sírásó megkuporodhatott, amibe aztán lábbal lefelé belecsúsztatták a halottat, férfit, nőt, gyermeket egyformán... "(MÓRA 1932,8). A fülkesírok tájolása nem tér el a temető többi sírjától, ÉNy-DK, É-tól 11-69° közötti szóródással. A nemek megoszlása a fidkesírokbari Az 50 fulkesírba 55 egyént temettek el, ebből 4 gyermek, 23 nő, 28 férfi volt. Az embertani meghatározás alapján a gyermekek Inf-Inf. II, a nők közül Juv. 3, Ad. 11, Mat. 7, Mat(v). 2, a férfiak közül Juv. 3, Ad. 11, Mat. 11, Mat(v). 1, Sen. 2 fö volt. Felvetődhet a kérdés, hol vannak a gyermekek? A fülkesírok körzetében találhatók azok a sírok, melyek a korai és közép avar időszakra keltezhetők, és ezek között több gyermeksír is volt. így elképzelhető, hogy a gyerekeket nem e rítus szerint temették el. A fülkesírokban is találtunk kettes, illetve hármas temetkezést. A 40. sírba feltehetően családot temettek, nő, férfi és gyermek csontmaradványai voltak a feldúlt földben. A 174. és 182. sírokban férfi és nő csontjai voltak, a 395.-ben nő és gyermek. Mivel mindegyik temetkezés nagyon bolygatott volt, az eltemetettek testhelyzetét nem lehetett megállapítani, de a temetési mód jellegéből adódóan egyszerre kerülhettek eltemetésre az egy sírban nyugvók. Koporsós temetkezés A fúlkesírok közül a 154, 197, 224. sírokban találtunk koporsóra utaló nyomokat. A koponya helyzete szerint ezekben a sírokban nem lehetett megfigyelni koporsós temetkezést, mivel nem egy esetben megcsúsztak a csontok a lejtős fülkében. A 154. és 224. sírban ácskapocs formájú vaskapcsokkal összefogatott koporsó volt, a 197. sírban csak egy kapcsot találtunk, feltehetően ácsolt koporsóhoz tartozott. Bóna István szerint „Közép- és belső ázsiai adatok arra figyelmeztetnek, hogy a deszkakoporsóba való temetés ázsiai pásztor népeknél általános... A fentiek ismeretéből természetes és magától értetődő, hogy az ázsiai származású első nemzedékhez tartozók deszkakoporsóba nyugodtak. " (BÓNA 1979, 14-15). A koporsók vaskapcsait helyi elemnek határozza meg. A fülke lezárására utaló nyomot egyetlen esetben, a 339. sírban találtunk. A fülke szájában kis árok / Az antropológiai vizsgálatokat Marcsik Antónia végezte el. Ezúton mondok köszönetet a nem- és életkormeghatározásokért.