A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

az Árpád-korban használatos egyházi szerek közül egyedül maradt reánk. " A két háború közötti leltárkönyvben csak „ereklyetartó mellkereszt" megjelöléssel találkozunk vele. 1966-ban kapta új, mai leltári számát, de csak az egyszerű „régi anyag" megjegyzéssel. Vésztői azonosítását már Juhász Irén említette, s ma is a Csolt-monostor állandó kiállításának egyik szép darabja (MOGYORÓSSY 1875, 174179; MOGYORÓSSY 1885, 25; KARÁCSONYI 1896,1. 179; JUHÁSZ 1984,6-7; JUHÁSZ 1992,102).

30 Magyarországi, hozzá legközelebb álló párhuzama a fentebb ismertetett, Szentes-Szentlászlón előkerült kereszt, amelynek korát eddig a 10. vagy all. századra határozták meg. A két kereszt közötti hasonlóság olyannyira feltűnő, hogy a vésztőivel kapcsolatosan is a szentesinél már említett bulgáriai (pl. Yakimovo, Preszlav, Odarci), szerbiai (Dubravica), horvátországi (Vinca) és romániai (Pàcuiul lui Soare, Dinogetia-Garvan) kereszteket lehet párhuzamként felsorolni.

31 Hasonló alakábrázolás fordul elő pl. a horvátországi Posavináról és Vincáról származó, 1113. századra keltezett egyoldalas kereszteken is (PAVICIC 1994,69, No. 33-35). A vésztői kereszt korát a múlt században Mogyoróssy János még a 9. századra tette, ennek azonban nem sok alapja lehetett (MOGYORÓSSY 1885,25). Az említett, hasonló darabok keltezése a vésztői keresztnek leginkább a 10-11. századi volta mellett szól, de ha figyelembe vészük a Mágori-halmon folytatott ásatások stjaugráfiáját, s hogy ott az első templomot csak all. században építették, a 10. századra keltezhető lelet pedig nem került elő, akkor a legvalószínűbb, hogy — hasonlóan a fentebb ismertetett másik vésztői kereszthez — ez is a 11. század folyamán, a másikkal nagyjából egy időben került földbe.

32 Tótkomlós (Békés megye). Ereklyetartó mellkereszt (4. kép a-d) (LOVAG 1980, 369, 24. jegyzet) Latin kereszt alakú, bronzból öntött. Szárai az egyenesen lezárt végeik felé kiszélesednek, a függőleges szárak jobban, a vízszintesek kevésbé. A kereszt alsó és felső szárai vízszintesen kiszélesedő lábakban, a vízszintes szárak sarkai pedig átlós irányban kiugró, lekerekített szélű, csepp formájú díszekben végződnek. Az elő- és hátlapját forgópántok rögzítették egymáshoz és a függesztőkarikához, az utóbbi azonban nem maradt meg. A forgópántokat — a jellegzetes korróziónyomokból ítélve — vasszegecsekkel fogatták össze. Az egyiknek eloxidálódott töredékei a hátoldal alsó pántjaiban megmaradtak. Jól látszik, hogy a szegecs egyik végét simára kalapálták, a másik végét pedig elcsípték, s kissé ezt is ellapították. Az ereklyetartó mindkét oldalának öntvénye szinte lemez vékonyságúra sikerült, s ez az oka annak, hogy a korrózió következtében az napjainkra több helyen kilyukadt. A keresztet sérülés is érte: alsó szárai behorpadtak, deformálódtak. E sérülések és a felületek fényesre kopása megnehezíti a kereszt oldalaira vékony vonalakkal bevésett ábrázolások pontos leírását. Több megállapítást csak mikroszkóp használata tett lehetővé. Az előlapon a keresztre feszített Krisztus látható. Kissé jobbra billenő fejét keresztes dicsfény veszi körül. Arcán az előlap sérülése ellenére is jól kivehető a jobb szem és szemöldök, valamint az apró, háromszög alakú beütésekkel jelölt szakáll. Egyenes tartású testét kerek nyakkivágású, rövid ujjú, átlós s egymásra merőleges vonalakkal jelölt, lábszárig érő ruha fedi. Trapéz alakú lábtartó deszkán áll. Erős karjait teljesen vízszintesen ábrázolták, tenyerekkel előre fordítva. Mindkét csuklója közepén apró, hegyes szerszámmal egy-egy kerek pontot ütöttek be a szegeket jelölve ezzel. (A Békés és Csongrád megyei ereklyetartó keresztek közül csak ezen az egy kereszten lehet a szögek helyének ábrázolását megfigyelni Krisztus kezein.) Krisztus karjai alatt és feje fölött jól látszik a keresztfa két vízszintes szára, illetve teteje. A Megváltó feje fölött, a keresztfa fölső szárának és az arra fölszegelt táblának két-két széle homorúra faragott. A tábla közepén átlókkal felosztott négyzet látható. Krisztus jobb karja, illetve a keresztfa vízszintes szára alatt az ereklyetartóba az I C X C görög betűket, bal karja, illetve a keresztfa bal oldali szára alá pedig a N H K A görög feliratot vésték (IHCOYC XPICTOC NHKA - Jézus Krisztus győz).

33 Az ereklyetartó hátoldalán ugyancsak vésett vonalakkal Szűz Máriát ábrázolták. En face megmintázott alakja az ereklyetartó felületének nagymértékű sérülései miatt csak helyenként vehető ki. Fejét bizonyosan dicsfény veszi körül. Ferde és függőleges vonalakkal megrajzolt, bő, bokáig érő ruhájának alsó szegélye hullámos. Ez alól csak két lábfeje látszik ki. Tenyérrel előre fordított kezeit vállainak magasságáig emeli. Feje fölött a Mária-monogramnak megfelelő MP 0V görög betűkből álló rövidítés olvasható (MHTHP ©EOY = Isten anyja). Karjai külső oldalán, az ereklyetartó vízszintes szárainak végénél egy-egy gyökeres, magasra növő, sok és keskeny leve30 Régi leltári száma: EFM 1775. 31 Lásd a szentlászlói kereszt ismertetésénél. 32 A mágori ásatások legutóbbi összefoglalása: JUHÁSZ 1992, 95-105. 33 A Krisztus feje fölötti tábla geometrikus vonalai jelölhetik ugyan a felirat rövidítésének egyes betűit is (MEGAY 1961, 104), valószínűbb azonban, hogy azok az átkötést jelzik.