A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

HORVÁTH, László András: Neue Funde der Szakálhát-Gruppe von Szentes-Ilonapart

Chronology of the Bodrogkeresztúr Culture. ArchÉrt 109(1982)177-190. RACZKY 1983 RACZKY P. : A korai neolitikumból a középső neolitikumba való átmenet a Közép- és FelsőTiszavidéken. — Questions of Transition between the Early and Middle Neolithic in the Middle and Upper Tisza-Region. ArchÉrt 110(1983) 161-194. RACZKY 1988 RACZKY P. : A Tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Egeikummal a neolitikum és a rézkor időszakában. Szolnok 1988. RACZKY 1990 RACZKY, P.: Öcsöd-Kováshalom. In: Alltag und Religion Jungsteinzeit in Ost-Ungarn. (Ausstellungskatalog) Frankfurt am Main 1990, 71-96. SLOVENSKO 1970 Slovensko v mladsej dobe kammenej. — Die Slowakei in der jüngeren Steinzeit. Bratislava 1970. SZÉNÁSZKY 1979 G. SZÉNÁSZKY J. : A korai szakáiháti csoport települése Battonyán. — The Settlement of the Szakáihát Group at Battonya. ArchErt 106(1979)67-77. SZÉNÁSZKY 1983 G. SZÉNÁSZKY I: A DélkeletAlföld neolitikumának néhány időrendi kérdéséről. — Über die chronologischen Fragen des Neolithikums im südöstlichen Alföld. ArchErt 110 (1983) 243-246. SZÉNÁSZKY 1988 G. SZÉNÁSZKY J.: A korai szakáiháti kultúra Battonyán. — Funde aus der frühen Szakálhát-Kultur in Battonya. In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Szerte: Szabó F. Békéscsaba 1988, 5-29. TROGMAYER 1957 TROGMAYER O.: Ásatás Tápé-Lebőn. —

Ausgrabung in Tápé-Lebő. MFMÉ 1957, 19-60. TROGMAYER 1972 TROGMAYER O.: Körös-Gruppe — Linienbandkeramik. In: Aktuelle Fragen der Bandkeramik. A vonaldíszes kerámia időszerű kérdései. Pannónia Konferenzen. I. Alba Regia 12 (1972)71-76. ÚJziBB SZAKÁLHÁTI LELETEK SZENTES-ILONAPAEtTON HORVÁTH László András AZ ÁSAT AS A szentes-ilonaparti lelőhely neve közel négy évtizede ismert a neoütikum magyar kutatói előtt. Az 1960-as évek ásatásai után évtizedekig nem folyt itt régészeti kutatás. 1984 júniusában, az ilonaparti víztoronytól Ny-ra nagyméretű építkezés indult. A földmunkák során az itt előkerült objektumokat részben megsemmisítették. A leletmentés során egy zsugorított őskori temetkezés és egy rézkori objektum mellett,

2 hat újkőkori gödör is előkerült. Közülük három szolgáltatott értékelhető leletanyagot Tekintettel arra, hogy ezek részben megváltoztatják a neolitikus településről eddig kialakított képet, érdemes ezekkel közelebbről is foglalkozni. A gödrök egyikével nemrég foglalkoztunk egy előadás keretében

4 Ott a kronológiát hangsúlyoztuk, itt a szakáiháti csoport és a korai tiszai kultúra leleteit elemezzük. LELETEK 1. gödör Az objektum a leletmentés során erősen megsérült, a felső alakú elszíneződésként jelentkezett. A nyesés szintjén töltelékrétegből kb. 50 cm-t eldózerolhattak 2. gödör: Szabálytalan kör földje sok faszenet, paticsdarabkát és hamut tartalmazott ELEMZÉS Az 1984-es leletmentés során kizárólag edénytöredékeket sikerült megmenteni a neolitikus leletek közül. Ezek tipológiai besorolását nehezíti, hogy habár a csoportot közel hat évtizede ismeri a kutatás, az eddigi leletközlések során annak tipológiai rendszerét a mai napig nem sikerült kidolgozni.

5 A leletanyagból több eddig ismert típus — könyökfüles korsók, arcosedények, hengeres pohár — teljesen hiányzott, míg eddig ismeretlen típusok jelentek meg. A leletek — néhány kivétellel — kiváló minőségűnek bizonyultak Ez vonatkozik soványításukra, felületük kidolgozottságára és égetésükre egyaránt. Ivóedények: csészék, bögrék, pofjarak, kelyhek A csészék közül kiemelendők a rendkívüli finomságú, vékonyfalú, kiválóan égetett, pengőhangú példányok, amelyek A LELETANYAG nem ismeretlenek a szakáiháti csoport leletanyagában (BANNER 1940, T. XXXVI. 8, 9; SZÉNÁSZKY 1979, 76. Abb. 7, 5, 6; SZÉNÁSZKY 1988, Abb. 5,5-7), párhuzamai pedig a Dimini-kultúráig