A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALONTAI Csaba: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről

naldíszes, öntött bronz garnitúrája a kJasszikus griíTesindás fémművesség terméke.

80 Az avar korral foglalkozó szakirodalom leggyakrabban idézett tárgyai közé tartozik a 17. sírból előkerült sárkányos nagyszíj vég.

81 Legújabb párhuzama: Wien 11-Hauffgasse (DAIM 1979, 58). A 15. sír vadkanfej alakú kisszíj végéről Garam Éva — az avar kor legkésőbbi verettípusait elemezve — megállapította, hogy a vadkanfejes öv- és lószerszámveretek kora a 9. századra tehető (GARAM 1981,49). E véleményt felülvizsgálva, Madaras László arra a megállapításra jutott, hogy a lószerszámdíszként használt állatfejes veretek valóban a késő avar fémművesség legfiatalabb rétegét képviselik (8. század utolsó negyede), de a férfi övek állatfejes kis- és nagyszíjvégei a 8. század első harmadánál későbbre nem keltezhetők (MADARAS 1993,15-17). A szlovákiai avar kori leletek szeriációja szerint, az állatfej alakú mellékszíjvégek két alaptípusa közül az egyik változat a késő avar kor elejére, a másik pedig késő avar kor második szakaszára keltezhető (ZÁBOJNÍK 1991, Abb.l). Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szeriáció csak az övveretekre terjedt ki, és nem vizsgálta a körhöz tartozó Iószerszámvereteket. Véleményünk szerint, valóban el kell választanunk időben a két verettípust. Azok a típusok, amelyeknek felületén szépen megmunkált, poncolt hátterű, vésett palmettás minta látható (pl. Bocs, Holiare/Alsógellér, Celarevo/Dunacséb stb.), —vagy a kísérő leletek között ilyen díszítésű tárgyak is vannak — csakis az avar kor legutolsó horizontjára keltezhetők. Ennek abszolút kronológiai besorolása — úgy tűnik — elsősorban a szerzők vérmérsékletétől függ. Illetve attól a nem elhanyagolható kérdéstől, hogy az adott szerző hogyan viszonyul az avar továbbélés elvi kérdéséhez.

82 A 15. sír másik érdekes lelete a két darab, öntött bronz, hármas osztású szíjelosztó övveret. Az avar kor korai és középső szakaszából van néhány hasonló verettípus,

83 azonban ezek mindig lemezből készülnek. Öntött technikával a késő avar korban csak olyan szíj elosztókat készítettek, amelyek a lószerszám részei voltak. Esetünkben nem ismerjük az előkerülési körülményeket, azonban a lószerszámra utaló egyéb leletek hiányában kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy ez is lószerszámveretként funkcionált volna

84 A bemutatott avar lelőhelyek között három esetben találkozunk fegyverrel. A Bozó-tanyán előkerült rombusz alakú, kétélű nyílhegy nem túlságosan gyakori típus az avar korban, de számos esetben találunk ilyen nyílhegyeket avar környezetben.

85 A levél 453. sír (KOVRIG 1963, 42). Poncolt szélű, lemezből kivágott, téglalap alakú öweretek: Nővé Zámky/Ersekújvár 360. sír, Holiare/Alsógellér 134. sir (TOCÍK 1968, 32), Prsa/Perse 3. sír, Mödling 290. sír (ZÁBOJNÍK 1991, Abb. 1). 80 Néhány párhuzama: Mödling 506. sír (SCHWAMMENHÖFER1972,126), MártélyB. sir (FARKAS 1892,416), Kékesd 125., 176. sír (KISS 1977, 54,56), Báránd-Hamvas csatorna (M. NEPPER-MÁTHÉ1980, 95), illetve lásd még ZÁBOJNÍK 1991, 30. és 92. típus. 81 Néhány publikáció: FELVINCZI TAKÁCS 1926; FETTICH 1926; FETTICH 1929; FANCSALSZKY 1993,138. 82 A Szegeden, 1992 őszén megrendezett, a 9. századi Alföld történetével foglalkozó konferencia jól tükrözte, hogy a két álláspont érvrendszerében leginkább az elvi, elméleti megközelítések különböznek 83 Budapest-Tihanyi tér 3. sir (LÁSZLÓ 1941,107), Igar 1. lelet (FÜLÖP 1988), AbonylI2. sir (ÉBER 1902, 257). 84 A veret kis méretei sem engedik meg ezt a feltételezést. 85 Figyelembe véve az alábbi párhuzamokat, nem tudjuk elfogadni B. Nagy Katalin azon véleményét, hogy a székkutasi temető 8. sírjában talált, rombusz alakú nyílhegy azt bizonyítaná, hogy a helyi avar népesség a magyar honfoglalás idején is élt volna ß.NAGY 1993, 156-157, 159). Különösen nehezen fogadható el e vélemény annak tükrében, — melyet a szerző is észrevett — hogy a sír leleteinek legjobb párhuzamai az Ozora-Tótipuszta körben található meg. Véleményünk szerint, a sír csakis erre az időszakra keltezhető. A rombusz alakú nyílhegyhez számos párltuzam említhető a középső és a késő avar korszakból is pl.: Dévényújfalu (SZATMÁRI 1968, 112), Sommerein 53. sír (DAM-LIPPERT1984, 226), Sebastovce/Kassazsebes 232. sír ßUDINSKY-KRIÖKA-TOCiK 1991, 50), Zelovce/Zsély 27. sír (CILINSKÁ 1973, 38), Holaire/Alsógellér 66. sir (TOCÍK 1968, 19), Bemalokovo/Cseklész 27. sir (KRASKOVSKÁ 1962, 431), Vrbas/Verbász 23. sír (MRKOBRAD 1980, CXXXVTII. t. 12-13), Cserkút (KISS 1977, 18), Keszthely-Dobogó szórvány (Kiss Gábor szóbeli közlése), köpüs változatban Münchendorf 37., 38. sír (MITSCHA-MÄRHEIM 1941, 31), Jászapáti-Négyállás 82. sir (MADARAS 1993/a, 43), Mokrin 67. sír, Csákberény 337. sír, Alpár-Madari tanya (KALMÁR 1945, 291), Gyód 10., 30., 49. sir, Pécs-Köztemető 20., 36., 55., 60. sir (KISS 1977,38-40, 94-98), Szekszárd-Bogyiszló út 350. sír(ROSNER 1977, 88), illetve átfúrt gyújtónyílhegyként Devinská Nová Ves/Dévényújfalu 784. sir, Győr 752. sir, Szentes-Derekegyházoldal (KALMÁR 1945, 286), stb. Korábban Roska Márton a bizonytalan leletkörülményű hari (Ro) leletek kapcsán fejtette ki abbéli véleményét, hogy