A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)
SZALONTAI Csaba: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről
leltári bejegyzésekből kapunk információkat, ahol is a tárgyakat síronként leltározták be. 31 1. sír: Mell.: 1. Öt, öntött bronz, áttört, griffes, csüngős veret (9. kép 4). 2. Az előzőkhöz hasonló, de csüngő nélküli övveret (9. kép 5). H.: 3,1 cm, sz.: 2,4 cm. 32 3. Két lapból öntött, gyöngysorkeretes, laposindás nagyszíjvég. A szíjvég szegecseinél két, egymással szembenéző állatfej van. A szíj vég egyik felének a teteje letörött H.: 8,1 cm, sz.: 2,3 cm (9. kép 8). 4. Öntött bronz, áttört indás, ovális karikájú csat. A pecek hiányzik H.: 5,1 cm, sz.: 3,2 cm (9. kép 1). 5. Hat, öntött bronz mellékszíjveret(9. kép 3). 33 6. Öntött bronz, díszítetlen övforgó. H.: 7,5 cm, sz.: 0,7-1,1 cm (9. kép 7). 7. Címerpajzs alakú, öntött bronz, indás övveret. H.: 2 cm, sz.: 1,2 cm (9. kép 6). 8. Két, patkó alakú lyukvédő (9. kép 2). Ltsz.: 55.25.l-l8. 34 9. Az 1930. évi leltárban szerepel még egy szíjszorító 374/1930 számon, mára azonban eltűnt a gyűjteményből. 2. sír Mell.: 1-2. Két, nyitott végű, négyzetes átmetszetű, cikk-cakk díszes, bronz karperec. Átm.: 7,4-7,7 cm (9. kép 1112). 3. Büíónikus, fekete színű, bordázott orsógomb. Átm.: 3,2 cm (9. kép 13). 4. Hat, szürke színű, henger alakú agyaggyöngy (9, kép 10). 35 5. Két, rombusz átmetszetű, nyitott végű, bronz fülbevalókarika (9. kép 9-10). 5. Ismeretlen rendeltetésű tárgy. 36 Régi ltsz.: 381-391. Az új leltárban szereplő tárgyak ltsz.: 55.26.1-3,5-6. 3. sír: Nő. Mell.: 1. Nyitott, megvastagodó végű, bronz karperec mintegy l/3^ryi töredéke. Átm.: 6,6 cm (7. kép 1). 2. Szürke, lapos orsókarika. Átm.: 3,1 cm, ma.: 0,9 cm (7. kép 2). Ltsz.: 392-3/1930,55.26.4., 55.90.202. 4. sír: Férfi. Mell.: 1. Öntött bronz, laposindás nagyszíjvég. H.: 6,9 cm, sz.: 2,2 cm (8. kép 16). 2-3. Két indadíszes kisszijvég. H.: 3,7 cm, sz.: U cm (8. kép 14-15). 37 4. Trapéz alakú bronzcsat. H.: 3,2 cm, sz.: 3,1 cm (8. kép 12). 5. Öntött bronz, indadíszes lyukvédő. H.: 2,2 cm, sz.: 2 cm (8. kép 13). Ltsz.: 394-8/1930,55.25.19., 55.90.203-204. 5. sír Férfi. Mell.: 1. Öntött bronz nagyszíjvég. Felületén három, hátrafelé néző griff, hátoldalán laposlevelü inda van. H.: 8,7 cm, sz.: 2,3 cm (8. kép II). 38 Régi ltsz.: 400/1930. 6. sír 39 : Férfi. Mell.: 1. Indadíszes, ezüstlemezből préselt kisszijvég alsó részének töredéke. Sz.: 1,5 cm, h.: 2 cm (7. kép 3). Ltsz.: 399/1930,55.90.205. A tanya tulajdonosa által feltárt többi sír anyagáról — a leltárkönyvi bejegyzéseken kívül — nem sokat tudunk. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az alább bemutatandó sírok közül a 17. számú sír teljes anyagát valószínűleg Bozó Ambrus Károly találta meg. 40 Ezek szerint, a szakirodalomban is gyakran idézett sárkányos szíj véget tartalmazó 17. sír az ásatások megkezdése előtt került elő. 41 Viszont az újságcikk tanúsága szerint, ennek anyaga nem 1930374, 381-2, 391, 393-8. 31 A leletegyüttesek nem fedhetik teljes egészében a valóságot Már csak azért sem, mert a Szegedről Szentesre kerülő tárgyakhoz Móra nem rendelt sírszámokat, noha valószínűleg a találó elmondása szerint rendezte azokat táblákba. A leltárkönyvben szereplő sírszámok pedig Csallány Gábor csoportosítása, majd pedig Csallány Dezső leltározása során keletkeztek (RÓZSA 1994, 574). 32 A KJM leltárkönyvébe hat veretet leltároztak csüngős véreiként, valójában csak ötnek van csüngője. 33 A mellékszijveretek közül egyet bemutat CSALLÁNY G. 1934,232, LXVIII. t. 25. 34 Néhány esetben előfordul, hogy az általunk bemutatott leletek és leletegyüttesek nem egyeznek meg a leltárkönyvi bejegyzésekkel, ezért a leletek könnyebb azonosítása végett a régi és az új leltári számokat is szerepeltetjük a síúeirásoknál. 35 Egy gyöngy elveszett. 36 A leltárkönyvben 391. számon szerepel, de ezt a tárgyat már nem leltározták újra az 50-es években, vagyis feltehetően elveszett. 37 Ezek valószínűleg elvesztek, csakaMNMAd 1100. számú fotójáról ismerjük őket. 38 A szíjvég valószínűleg elveszett, nincs leltározva sem, csak a leírásból, illetve a fotóról (MNM Ad 1099-1100. számú felvétel) ismerjük A szentesi leltárkönyvi bejegyzés szerint, „rajz, valamennyiFelvinczi T. Zoltánnál van ". 39 A leltárkönyvben a 6. sír nem szerepel. A sorból kimaradt a 399. szám, ezért utólag két sor közé írták be. A leltárkönyv jobb szélére odaírták:,, 6/kisszíjvég ' '. 40 Erre utal a Szentesi Hírlap 1925. február 8-i száma (tehát még a Csallány Gábor-féle feltárások megkezdése előtt), amely az alábbiakat írja: „Egy hunkorabeli bronz szíjvereten ugyanis, amely Szentes környékén került napfényre és most a szentesi múzeumban van, sikerült Takácsnak jti. Felvinczi Takács Zoltánnak - a szerző] felismerni egy kínai jellegű sárkányábrázolást... A sárkány és a főnix a kínaiak két leggyakrabban alkalmazott, legfontosabb szimbóluma, ennélfogva előfordulásuk a hunoknak tulajdonítható emléken kétségtelen és mélyreható kínai befolyásról tanúskodik. " 41 A leleteket a sajtóban először a Szentesi Hírlap 1925. július 31-i számában kötik a 17. sírhoz. Nehézfeloldani az előbbi idézet és e tudósítás közti ellentmondást Amennyiben a sajtóértesülés hitelét nem vonjuk kétségbe, feltételeznünk kell, hogy a Bozó Ambrus Károlytólfeltárt leletekhez sírszámot is rendelt valaki, és a szíjvég nem Szegedre, hanem Szentesre került Természetesen felvethető az a lehetőség is, hogy a sárkányos szíjvéggel nem ez afigurális ábrázolású szíjvég azonos, hanem valamelyik másik, griffes szíjvég. Ennek valószínűségét az csökkenti, hogy a 20-as évek közepére már száz számra kerültek elő a „hagyományos "griffes öweretek