A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALONTAI Csaba: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről

2. kép: A Helfjy utcai a\>ar temető Abb. 2: Awarisches Gräberfeld in der Helffy-Straße Mindszent-Bozó Ambrus Károly tanyája (CSALL/ÍNY 1956, 654. lh., VÖRÖS s. a., 5. és 6. ib.) Bozó Ambrus Károly tanyája Mindszenttől északra, a Szegvár felé vezető országút 14. kilométerénél, az út bal oldalán helyezkedett el. A tanya mára elpusztult, csak az egykori helye határozható meg (RÓZSA 1994, 11. jegyzet). 1921-ben, agyagbányászás közben a tanya tulajdonosa késő avar sírokra akadt, és mintegy 24 sírt tárt fel. Ebből 6 sír anyaga került a szegedi múzeumba, a többi elveszett. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a MNM RégAd XI. 285/1961 számú jelentésével ellentétben, az 1921. évi „ásatásokat" nem régész vezette. Az adattári egység borítóján ugyanis, az ásató rovatban ,,Móra Ferencf?) " szerepel. A kérdőjel és a tévedés feltehetően abból adódott, hogy a leletek rövid ideig a szegedi múzeum kezelésében voltak.

9 Az első „ásatási" évvel kapcsolatban Csallány Dezső is tévedett, amikor úgy vélte, hogy az első sírokat Móra tárta fel. Bizonyság erre Csallány 1959. március 21én kelt levele, melyet a Ludas Matyi szerkesztőségébe küldött.

10 Ebben Csallány, a régészekkel kapcsolatos anekdoták feljegyzése mellett, az alábbiakat írta: ,,A két szomszédos múzeumigazgató [ti. Móra és Csallány G. — a szerző] barátságát csupán két kis felhő árnyékolta be rövid időre. Egyszer mikor Móra magán meghívásra Mindszenten (a szentesi múzeum kutatási területén) ásott fel hunokat. De szent lett ismét a béke, mikor a sírleleteket Szentesnek ajándékozta. " Valójában nem Móra és nem is Csallány Gábor tárta fel az első sírokat, hanem a tanya tulajdonosa, aki a leletek előkerüléséről nem a szentesi, hanem a szegedi múzeumot értesítette, és ide is szolgáltatta be azokat. Hogy miért nem ásathatott itt Móra, annak magyarázatához egy kis tudománytörténeti kitérőt kell tennünk. Az 1920-as években, a vármegyei hatáskörű szentesi és a városi illetékességű szegedi múzeum között komoly szakmai vita folyt a két múzeum gyűjtőterületéről." A múzeumok közti illetékességi vita kapcsán Móra, egy Csallányhoz írott levelében, az alábbiakat írta: ,,Eza két szempont vezetett engem akkor, amikor pár éve Bozó Ambrus Károly személyesen bent járt nálam és engem hívott ki ásatni, két ízben. Megmondtam neki, hogy azon a területen a szentesi múzeum az illetékes s a magam részéről inkollegalitásnak is éreztem volna az eljárást. "

2 A 30-as évek elejére — a kölcsönös érdekek tisztázásával — a vitázó felek s KJM ltsz.: 55.92.1-2. MNK-I RégAd Cs.1.33., 32M.1. Az adattári feljegyzés szerint, ,,kora avarkori leletek " 9 Móra ugyan nem ásott Mindszenten, de a Csallánnyal folytatott levelezéséből kiderült, hogy mindketten felvetették a közös ásatás lehetőségét (RÓZSA 1994, 556). Rózsa Gábor szerint, Móra ilyen tárgyú felajánlkozása csak udvarias taktika volt, valójában maga szerette volna feltárni a temetőt (RÓZSA 1994, 556). W A levél eredeti példánya a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a Csallány D. hagyatékban található. 11 A két múzeumigazgató közti vitáról beszámolt Schneider Miklós (SCHNEIDER 1962), továbbá Papp János (PAPP 1979), Goldman György (GOLDMAN 1979) és Rózsa Gábor (RÓZSA 1994; 1994a). 12 Móra Ferenc levele Csallány Gábodwz, 1928. május 7. (PAPP 1979, 98; RÓZSA 1994, 564). A „két ízben "megjegyzés jól tanúsítja, hogy Móra a kétszeri invitálás és afeltárásoklxozfiízhető sikerek és tudomáttyos eredmények ellenére, mégsem vállalta el az ásatások vezetését. Mint leveléből is kitűnt, ennek az inkollegalitás látszatának elkerülése volt az egyetlen oka. A vita hevességéhez — adalékként — egy idézet Mórától: ,,Igy aztán a sövényházi ősöket, míg a paraszt ásó szét nem veri őket, eszi a fene a föld alatt a közigazgatási szempont érvényesülésnek nagyobb dicsőségére. És ha Attila nagy urunk véletlenül ott van, eheti őt is. Inkább a fene