A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)
ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók
22. Ismeretlen lelőhely (Tápióság?) (GARAM 1993,69, Taf. 33.11) 23. Tápszentmiklós (FETTICH 1943,6) 24. Tiszavasvári-Koldusdomb 18. sír (CSALLÁNY 1958, 57) 25. Veresegyház (MESTERHÁZY 1983, 112; GARAM 1993, 109, Taf. 99. 10-11) 26. Zsámbok 1. sír (GARAM 1983,156) Hasonló arányban fordul elő a férfi és a női sírokban. Feltűnő, hogy azokban az esetekben, amikor biztosan férfi viselte, minden esetben fegyveres (mindegyiknél jellemző melléklet a kard), rangos, általában magányos és lovas, vagy lószerszámos temetkezést találunk. Az altípus fülbevalóinak kísérőleletei tág időhorizonton belül mozognak, általában az egész kora avar kor első felére jellemzőek. A férfi sírokban lemezes övek, gyűrűk, „P"-füles és karikás markolatú kardok, íj, vas nyílcsúcs, hurkos és füles kengyel, csikózabla társaságában találhatjuk, míg a női sírok jellemző kísérőleletei a borostyán és színes üveggyöngy, orsókarika, kürtös végű karperec, vaskés. A fülbevalós sírok leggyakoribb tájolása K-Ny és É-D irányú. A darabszám szerinti megoszlást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mind a férfiak, mind a nők esetében a páros fülbevalóviselet a jellemző, csak két esetben fordul elő egy fülbevaló (Abony-Szentkirály és Németszentpéter). 27 Ha a nagyszámú szórvány vagy vétel útján bekerült leleteket is számításba vesszük, akkor azok sem módosítják a fent leírtakat, az altípusban a páros fülbevalóviselet a domináns. Méret és arány tekintetében az altípus feltűnően egységes, a fülbevalók 3,6-3,8 cm nagyság között mozognak. Ettől jelentősebben csak néhány darab tér el. A nagygömbök 1,1-1,4 cm közöttiek, hasonló méretűekre szintén találunk példát a granulált nagygömbű darabok esetében (Kőrösladány, Endrőd-Doboskert, Tószeg, stb). A nagygömbök mérete tehát aligha zárhatja ki a granuláció rajtuk való megjelenését. A kisgömbökre a 0,4-0,5 cm közötti méret a jellemző. A nagygömbök — azokban az esetekben, ahol ez vizsgálható volt — egységesen két vízszintesen egymáshoz illesztett félgömbből állnak. Legkorábbi előfordulása a szentendrei síregyüttesben található, ahol a Kiszombor típusú és a Szentes típusú (Páhipuszta altípusú) fülbevaló együtt van jelen. Legkésőbbi előfordulása a Kecskemét-Sallai úti síregyüttesben található. A Páhipuszta altípusba tartozó fülbevalókat — időrend tekintetében — a két pénzzel datált sír (Szentendre, Németszentpéter 28 ) határolja be, viseletükkel főleg a honfoglaló avarság első és második generációjától a 7. század 20-30-as évtizedéig számolhatunk. Sírba kerülésük pedig legkésőbb a század közepéig megtörténik (Kecskemét-Sallai u.). 29 Ezt a sírok kísérőleletei is támogatják. A „P"-füles kard, orsókarika, borostyángyöngy, kürtös végű karperec, melyek általában a kora avar kor elejének jellegzetes leletei. A fenti keltezést támogatja az, hogy a Szentendre 1. sír és a pápai fülbevaló négy kisgömbbel ellátott — amely a Kiszombor típus sajátja —, valamint a szentendrei síregyüttesben együtt találjuk a két típust. Az altípusból bizonyos tekintetben „kilóg" a bócsai fülbevaló, 30 melynek felül nyitott karikájára a legjobb párhuzam a kunbábonyi sír függőjében látható. A fejedelmi temetkezés elemzése kapcsán H. Tóth Elvira bemutatta a felül nyitott fülkarikák párhuzamait (H. TÓTHHORVÁTH 1992, 201-202), és felhívta a figyelmet a bócsai ezüst mlkarikákra. Véleménye szerint, a nyitott végű, egyik végén bordázott szalagú, másik végén hegyben végződő karikák egyáltalán nem jellemzőek a kora avar korra. Legjobb párhuzamuk a kiskőrösi fejedelmi kislány karperecének végződése (H. TÓTH-HORVÁTH 1992, 367). Az ilyen végződés a kora avar korban egyáltalán nem ismeretlen. Előfordul a felhúzott lemezgömbcsüngős fülbevalókon, 31 27 Utóbbi az altípustól kissé eltér, a kisgömbök között nem található granuláció, valamint méretei is az nagyobbak az átlagnál. 28 A háromszög alakban elhelyezett, bemélyedő lencse alakú díszítéssel ellátott szíjvégének (Fönlak-Fenékpuszta típus) a párhuzamait Kesztliely-Fenékpuszta (BÁLINT 1993, 230), Aradka/Aradac 85. sírfában találjuk (NAGY 1959, 62). Az előbbi a honfoglaló avarság felé mutat (BÁLINT 1993, 230), az utóbbi sír kísérőleletei a 7. század közepe után történt földbe kerülése mellett szólnak (GARAM 1991, 145). 29 A siregyüttes a 7. század utolsó harmadára keltezett ßALINT 1993,239-240), fülbevalója azonban ennél biztosan korábbi készítésű. 30 Rombuszfejű gyűrűjének legjobb párhuzama a szentendrei 1. sírban találfiató, ahol szintén az altípusba sorolliató fülbevaló került elő. 31 Pl. : Nagyharsány 60. sír, Dunaszekcső, melyeket Kiss Gábor a 7. század közepe utánra keltez (KISS 1983,108).
