A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
FÁRI Irén: Szeged Közösségi közlekedésének Fejlődése
AUTÓBUSZ 10 21. kép: Szeged Társaskocsi Vállalat menetjegy Sz. Kir. Város Társaskocsi Vállalat, mely Újszeged, Sándorfalva, Ferencszállás, Tápé, Kiskundorozsma, SzegedAlsótanya, Szőreg-Kübekháza irányába szállította az utasokat (21-22. kép). Két helyi járata a Szeged pu. - Újszeged pu. között, valamint a sportpályák irányába közlekedett. 16 autóbusz bonyolította le a helyi és helyközi forgalmat. A helyi autóbuszközlekedést 1955. április 1-én a villamosvonalakat is üzemeltető Szegedi Közlekedési Vállalat indította. A Fővárosi Autóbuszüzemtől 6 db MAVAG gyártmányú, Rába típusú busz érkezett (23. kép), melyeket Szeged agglomerációjában állítottak szolgálatba - Tápé, Mihálytelek, Hattyastelep, Szőreg. 1957-ben újabb 4 Ikarusz buszszal bővült az állomány. A KPM utasítására 1963-tól az SzKV-tól a 10. sz. Autóközlekedési Vállalat - 1970-től Volán, ma Tisza Volán — vette át az autóbuszokat és a járatok üzemeltetését. Szeged az első vidéki város, ahol 1958-tól csuklós buszok álltak forgalomba. 1 3 A helyi járatok végállomása az Anna Az autóbusz közlekedést a század elején több rövid életű kezdeményezés után 1925-ben helyi magánvállalkozók indították el. Kiskundorozsmára, Makóra és a közeli községekbe indítottak járatokat. 1926ban megalakult a Szeged 22. kép: Szeged Társaskocsi Vállalat téli menetrend 1925. kút közelében, a Tisza Lajos körúton, a MÁV Igazgatóság épülete mellett volt, majd 1965-ben áttették a Marx (ma Mars) térre, ahol ekkor alakították ki a központi autóbusz pályaudvart. Itt volt a helyi, helyközi és a távolsági járatok végállomása is. 1967-ben bevezették a kalauz nélküli rendszert. A megszűnő villamosvonalak pótlása (újszegedi járat 1969-ben) nagy feladatot jelentettek a vállalatnak, csakúgy, mint a nagy tempóban épülő új lakótelep (Tarján) és a házgyárat is magába foglaló iparnegyed elkészülte. A növekvő forgalom új járatokat és járatátszervezést igényelt. 13 Terhes 1979. 18. 34
