A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
FORGÓ Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón
mit sem tett e nemes ügy érdekében. így se Petőfi, se József Attila szobra nincs a városnak, holott nincs magyar város a fővároson kívül, melynek több köze lenne József Attilához, mint Makónak [...1 ha a tanács követi az alulról jövő kezdeményezést, jövő ilyenkor Makó is József Attila szobrot avathat" - fogalmazott Péter László. 1 6 Két évvel később a megyei lap, a Viharsarok hasábjain újra felvetette a szobortervet. „Föl kel hagyni a habozással, a sültgalamb várással; a makói és a megyei tanácsszerveinknek, tudományos és társadalmi szervezeteinknek határozott lépéseket kell tenniük, hogy a szándék valósággá váljék." 1 7 A múzeumigazgató felvette a kapcsolatot Erdei Sándor népművelési miniszter helyettessel és Mikó Zoltánnal a népművelési minisztérium irodalmi főosztálya vezetőjével, akik támogatták az ügyet. 1 8 A városi tanács azonban 1952. november 14én elutasította, hogy a Petőfi-szoborra gyűjtött pénzt felhasználják. 1 9 Péter László nem adta fel a szoborért folytatott küzdelmet és 1953. augusztus 17-én az alábbi felterjesztést jutatta el a városi tanácshoz. ,A végrehajtó-bizottság részben saját kebeléből, részben a város párt-, tömegszervezeti és egyéb kulturális intézményeinek képviselőiből József Attila-szoborbizottság létesítését határozza el [...] a szobrot országos ünnepség keretében másfél év múlva, a költő születésének 50. évfordulója alkalmával, 1955. április 11-én avatják föl." 2 0 1953. augusztus 21-én a végrehajtó-bizottság úgy döntött, hogy a meglévő 12 000 Ft-ból az eredeti terveknek megfelelően felállítják Petőfi Sándor-szobrát. Erre 1954. március 15-én került sor a Petőfi-parkban. 2 1 Elfogadták a József Attila-szobor felállításának tervét is. Az elkészítéshez szükséges anyagi keretek megteremtése érdekében mozgalmat indítottak. Péter László javasolta egy szoborbizottság alakítását, melynek tagjait is megnevezte: Hetényi Józsefné Járási PB-titkár, Szűcs Imre városi PB-titkár, Földházi Imre tanácselnök, B. Papp Mihály elnökhelyettes, Mágori József járási tanácstitkár, Marczis Vilmos gimnáziumigazgató, Benczik Sándor oktatási és népművelési oszt. vezető, Szabolcski István kulúrotthon vezető, Diósszilágyi Sámuel főorvos, Istók Zoltán városi mérnök, Nagy Gyula szobrászművész, Saitos Valéria, és Tóth Ferenc egyetemi tanársegéd. A tervek szerint az avatásra 1955. április 11-én került volna sor. 2 2 A felülről érkező támogatás ellenére még évekig kellett várni, amíg a minisztérium zártkörű pályázatot írt ki. Erre három művészt kapott meghívást: Tar István, Kues Béla és Waltner Nándor. A nyertes Tar István lett. Mint látható a makói Nagy Gyula nem volt közöttük. 2 3 A bronz szobor 1 méter 70 centiméteres és a korszellemnek megfelelően eszményített, idealizált portré lett, mely „elnagyolt szobrászati megformálásban, vázlatos 16 PETER László: Miért nem avatnak József Attila-szobrot Makón? = Viharsarok 1952. dec. 7. 5. p. 17 PÉTER László: Szobrot Makón József Attilának. In. Makói Kis Tükör. Makó 1985. 28. p. 18 Péter László levele Erdei Sándorhoz. 1952. nov. 13. JAM Irattár 1952/967.; Mikó Zoltán levele Péter Lászlóhoz. 1952. aug. 30. JAM irattár 1952/763. 19 Határozat. 1952. nov. 14. JAM irattár 1952/986. 20 Péter László levele a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának. Makó, 1953. aug. 17. JAM irattár 678/1953. 21 TÓTH Ferenc: Petőfi szobrának újraavatása. = Makói História 2001/1. 15. p. 22 Péter László levele a városi tanács oktatási és népművelési osztály előadójának. 1953. aug. 29. JAM irattár 693/1953. 23 TÓTH Ferenc: József Attila makói évei. Makó, 2005. 453. p. 87
