A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FORGÓ Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón

JÓZSEF ATTILA-SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK MAKÓN FORGÓ GÉZA Egy-egy jelentős személyiség kultuszának vizsgálata, emlékhelyeinek számbavétele a helytörténeti kutatás részévé vált. A közelmúltban jelent meg Makón két kiadvány ebben a témakörben: Halmágyi Pál: A Pulitzer-kultusz 100 éve Makón 1911-2011 (Makó, 2011), és Tóth Ferenc: Galamb József emlékhelyek Makón (Makó, 2012). A makaiak emlékezetében - a lokálpatrióták körében - fontos helyet foglal el József Attila személye is, aki ugyan nem itt született, de mégis a város fogadott fiának tartják. József Attila Makón élt és tanult 1920—23 között, amely évek meghatározóak voltak későbbi pályája szempontjából. Espersit János és baráti köre, valamint a gimnázium tanári karából néhányan segítették, támogatták költői indulását. A makói évekre vonatkozó kutatásokat összegezte Tóth Ferenc: „Az otthonom pedig hát ott, Makón van." József Attila makói évei című, a költő születésének 100. évfordulójára Makón 2005-ben megjelent kötetében. (Jegyzetekben: József Attila makói évei.) József Attila helyi kultuszának kialakulása barátai és tanárai visszaemlékezéseivel kezdődött. Galamb Ödön még 1941-ben, Saitos Gyula 1964-ben vetette papírra és jelentette meg könyv alakban emlékeit.

1 József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság alakult (1947-1952), József Attila Emlékbizottság jött létre (1967).

2 Utcát (1946)

3 és intézményeket neveztek el a költőről: József Attila Népi Kollégium, múzeum (1951)

4, könyvtár, művelődési ház, szakmunkásképző intézet, gimnázium (1956), de volt itt termelőszövetkezet is (1949). József Attila makói kultusza tudományos megalapozásában meghatározó szerepe volt Péter László múzeumigazgatónak (1952-53). Megindította a szakmailag megalapozott irodalomtörténeti kutatást és gyűjtést, amelynek eredményeként a múzeum gazdag, a költőtől származó kézirat anyaggal rendelkezik. A munkát folytatta Tóth Ferenc múzeumigazgató (1967-1987), de még a legutóbbi években Halmágyi Pál igazgatónak is sikerült relikviát szereznie. Az alábbi összesítésben azokat a makói emlékhelyeket gyűjtöttük össze, amelyek egy városi séta során meglátogathatók: szobrok, emléktáblát, irodalmi múzeum. Létrejöttükben meghatározó szerepük volt Péter László és Tóth Ferenc múzeumigazgatóknak, akik ösztönzői voltak a makói József Attila megemlékezéseknek, a makói József Attila Emlékbizottságnak és a városi tanácsnak. 1 FORGÓ Géza - MÁTÓ Erzsébet: Válogatott bibliográfia József Attila makói éveiről. = Makói História 1999/2. 11-12. p. 2 TÓTH Ferenc: József Attila makói évei. Makó, 2005. 449. p. és 453. p. 3 BuzÁs László - TÓTH Ferenc: Makó utcanevei. Makó, 1992. 35. p. 4 Vidéki múzeumok új elnevezése. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja levele. 1951. ápr. 2. JAM irattár 1951. 83