A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

HAJDÚ Béla - UJSZÁSZI Róbert: Ebvédjegyek, ebbárcák a mai Csongrád megyében

vastag vörösrézlemez. A védjegy felirata négy sorban: „1913 / SZEGED VÁROSI / EBVÉDJEGY /1. OSZT.". Alatta 6 mm magas számokból beütött 89*, 97* sorszámok az I. osztályú, míg az 1748* szám a III. osztályú védjegyeken láthatók. A hátoldalon egy teljes testében, oldalnézetben ábrázolt agár látható. (20. ábra) Az 1914. év ebvédjegyei ismét egy korábban ismeretlen, a lyukasztásnál ívesen megnagyobbított „szív" alakú formában kerültek kiadásra. Méretük 35 x 33 mm, anyaguk változatlanul vastag vörösrézlemez. A védjegy felirata három sorban: „1914 / SZEGED VÁROSI EBVÉDJEGY /1. OSZT."

1

7. A beütött 6 mm magas sorszám az I. osztályú bárcánál 94*, a III. osztályúnál 1182*. A hátoldalon egy teljes testében félig oldalról ábrázolt kopó látható. (21. ábra) 1917. évben készült az utolsó kétoldalas ebvédjegy, igaz - már a háborús viszonyoknak megfelelően - horganyból, nikkelezett kivitelben. A forma és méret az 1899. illetve az 1909. évi ebvédjegyet idézi, pontos mérete 35 x 35 mm. Anyaga a korábban megszokottnál sokkal vékonyabb, az előlap szövegezése: „1917 / 1894[*] / SCEGED

1

8 / VÁROSI / EBVÉDJEGY / III". A második sorban a beütött sorszám 6 mm magas. (22. ábra) Ezt követően hat évig nincs adatunk, vagyis a közbülső évek ébvédjegyei, vagy ebbárcái nem ismeretesek. A védjegyek Szeged városában 1944-el bezárólag sokkal gyengébb, igénytelenebb kivitelben, egyoldalas formában készültek. Anyaguk változó (réz, horgany, alumínium, vas), a felhasznált lemez a korábbiakhoz képest rendszerint sokkal vékonyabb volt

1

9. Megszűntek az osztályba sorolások, jelzés legalábbis a bárcákon nem látható. Az 1924-es ebbárca anyaga horgany, felirata a körbefutó gyöngykörön belül: „SZEGED VÁROSI / EBBÁRCA / 1924", alatta a 3 mm magas beütött sorszám 1298**. A bárca formája megegyezik az 1902. illetve 1912. évi ebvédjegyekével (11., 19. és 23. ábra), mérete viszont 36 x 31 mm. Az 1925-ben kiadott ebbárca még egyszerűbb, csúcsára állított, kerekített sarkú négyzet formájú, formán belül lyukasztott bárca, mérete 28 x 28 mm, anyaga horganylemez. A rajta lévő felirat megegyezik az 1924. évi bárcáéval, de a beütött sorszám (4607**) följebb van, alatta az évszám. (24. ábra) Az 1926. évre készített ebvédjegy anyaga már sárgaréz, formája és mérete megegyezik az 1925-ben kiadott bárcáéval. Kivitele igényesebb, a körbe futó gyöngysoron belül a négy sarkán díszítő elem látható, amely rajzolatával helyet hagy a lyukasztásnak. A négy, sarki díszítésen belül 24 mm átmérőjű, kör alakú mezőben 3 mm-es betűkkel balról induló körirat: „SZEGED»VÁROSI• EBVÉDJEGY*", amely az alul látható 1926 évszámtól indul és oda zár vissza. A feliraton belül középen vízszintesen 4 mm magas számokkal 2008** sorszám van beütve. (25. ábra) 1927-ben az ebbárcát alumíniumból készítették lecsípett sarkú négyzet formában, a lyukasztáshoz ívelten megnagyobbított kivitelben. A 35 x 29 mm-es méretű bárcán a felirat elrendezése emlékeztet az 1926-ban készített darab szövegelrendezésére, a „SZEGEDVÁROSI*EBBÁRCA" körirat az alul látható 1927 évszámtól indul és oda 17 Ismét kiírásra került - rövidítve - az osztály meghatározás. 18 A város nevének elírása súlyos hiba. Az így készült bárcákat vélhetően csak a háborús helyzet miatt fogadhatták el, ugyanakkor a korábbi forma alkalmazása szembetűnő. 19 Más helységekben még ebben az időben is előfordultak a szegedi bárcáknál igényesebb, esztétikusabb kivitelű darabok, olykor még kétoldalas változatban is. 71