A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
HAJDÚ Béla - UJSZÁSZI Róbert: Ebvédjegyek, ebbárcák a mai Csongrád megyében
kétoldalas kivitelben került kiadásra, előlapján a fordított „V" alakban elhelyezett felirat az 1896-os bárcával megegyező. A hátoldalán a formát követő gyöngysoron belül egy vizslafej látható félprofilból. (6. ábra) A következő évben, 1898-ban karikával és egy kis testű kutya nyakára méretezett lánccal került elő a tulipán, vagy tárcsás pajzs alakú, vastag vörösréz lemezből készült kétoldalas ebvédjegy, mérete 31 x 29 mm. A védjegy mindkét oldalán a gyöngysor a formát követi. Előlapján a felirat elhelyezése változatlan az előző évihez képest, tartalma csak az évszám és az osztály különbségben van, mivel ez II. osztályú védjegy, amelyen a beütött sorszám 252*. A hátoldalon egy ágaskodó tacskó kutya látható szemből, fejét jobbra fordítja. (7-8. ábra) Az 1899. évben is II. osztályú, kétoldalas ebvédjegy került elő mérműves jellegű formában, 34 x 34 mm-es méretben, vastag vörösrézlemezből. Előlapján a felirat elhelyezése most is változatlan, tartalma csak az évszámban és a beütött sorszámban (116*) különbözik (9. ábra). 1900-ból nem került elő ebbárca. A századforduló utáni első évben, 1901-ben 39 x 30 mm-es méretű, álló ovális alakú, a lyukasztásnál ívesen megnagyobbított formában készült I. és III. osztályú ebvédjegyről tudunk. Anyaguk vörösrézlemez, kivitelük nem különbözik: az I. osztályún 49*, a III. osztályún pedig 967* a beütött sorszám, amely a védjegy alján, a körbefutó gyöngysor fölött van és 6 mm magas számokból áll. A felirat elhelyezése megváltozott: „1901 / SZEGED VÁROSI / EBVÉDJEGY", a három sorban elhelyezett szövegben az évszám 3 mm, a betűk 2 mm magasak, a negyedik sorban az osztály jelzése szintén 3 mm magas (10. ábra). A hátoldalon egy álló kutya látható. Az 1902. esztendőben „bőr" (kikészített állatbőrhöz hasonló) alakú, 36 x 30 mmes méretű, vastag vörösrézlemez ebvédjegyekről tudunk. A forma szélénél körbefutó gyöngysoron belül a felirat elrendezése és annak méretei megegyeznek az előző évi védjegyen lévőkkel, csupán az osztályt jelző I. és III. szám különbözik. A beütött sorszámok esetében egy fordított jelenséget tapasztaltunk mint általában. A beütött sorszám az I. osztályú védjegy esetében 148*, míg a III. osztályúaknái 83* és 71* (11. ábra) 1 1. A korábbi esetekben ugyanis az I. osztálytól a III. osztályig a beütött sorszámok emelkedtek, jelen esetben viszont a számok fordított sorrendet mutatnak. Ennek a jelenségnek az értelmezése még további aprólékos kutatásokat igényel. Az 1903-ban kiadott ebvédjegyek csúcsos kereszt formában készültek vastag vörösrézlemezből, 43 x 40 mm-es méretben. A védjegyeken a 2 mm magas évszám és a felirat a körbefutó gyöngysoron belül - az előző évi szövegtartalommal — a felső harmadban helyezkedik el. Középen a 4 mm magas beütött sorszám az I. osztályú védjegyen 19*, a III. osztályún pedig 582*. Alul az osztályt a 4 mm magas római szám jelöli. A hátoldalon középen egy 14 mm átmérőjű körben egy balra néző vizslafej látható profilból, körülötte szimmetrikus, páros indadíszítések vannak. (12. ábra) Az 1904-ben kiadott ebvédjegyek közül egy II. osztályú darab látható a 13. ábrán, amely a korábbi évekéhez hasonlóan vastag vörösrézlemezből készült, 38 x 29 mm-es méretben. A feliratok a védjegy felső részében helyezkednek el, fölül a „II" osztályjelzés, alatta az évszám, majd a „SZEGED VÁROSI / EBVÉDJEGY" szöveg két sorban. 11 Az ábrán a hátoldali kép a sokkal jobb állapotban lévő 71* beütött számú védjegyet ábrázolja. Ezen ennek ellenére jobban kikopott a védjegy furata. 69
