A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

számolókra támaszkodhatunk. Jelen tanulmány figyelembe véve a rendelkezésre álló terjedelmi korlátokat csupán csak arra vállalkozhat, hogy a megalakulás körülményeit elemezze, tevékenységének részletekbe menő bemutatása egy nagyobb vállalkozás keretei között valósítható meg. A szőlőbirtokosok önszerveződésének alapvető célja a homoki szőlőkultúra fejlesztése volt abban az időszakban, amikor a filoxéravész pusztításának eredményeként Magyarország különböző pontjain, az immúnis talajokon valóságos szőlőtelepítési láz bontakozott ki. SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Tóth Árpád meglátása szerint a felvilágosodás korának késői szakaszában egész Európában sorra alakultak olyan egyesületek, amelyeknek a tevékenysége a gazdaság vagy annak valamelyik ágának a fejlesztésére irányult. Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is az egyletek létrejöttének legfontosabb színtere a város volt, főként a legnagyobb és legurbanizáltabb települések.

5 1837-ben jött létre a Magyar Borismertető Egyesület, amely egyfajta értékesítési szövetkezetként működött, mivel tagjai azért társultak, hogy a jó minőségű magyar bor eladására szakosodott üzletet alakítsanak ki Pesten.

6 Magyarországon az egyik első szőlészeti-borászati egyesületet a soproni szőlősgazdák hozták létre 1846-ban, amely az általános célkitűzések mellett a helyi bortermelés és borkereskedelem színvonalának emelését illetve egy szőlőmintaiskola létrehozását igyekezett felvállalni.

7 Az Országos Gazdasági Egyesület, majd a szőlészeti, borászati szakosztály megalakulása jelentős előrelépésnek tekinthető, mivel nagy mértékben előremozdította a szakszerű, tudományos ismereteken alapuló, szőlő- és borgazdálkodás kibontakozását.

8 Fehértemplomon már az 1860-as években működött olyan társulat, melynek célja a szőlészeti-borászati ismeretek teijesztése volt. Kis olvasóhelyiséggel, 8-10 borászati és gazdászati lap megrendelésével is büszkélkedhetett. Az 1898 elején új keretek között újjáalakult bortermelő egylet első teendője egy 3 napos szőlőoltási tanfolyam szervezése volt, amelyen 107 helybeli, s 248 környékbeli szőlőmunkás vett részt. 1879ben jött létre a pécsi szőlősgazdák egyesülete, amely a tagok borainak az értékesítését kívánta elősegíteni 1 Vi százalékos értékesítési díj mellett. Céljának tekintette a továbbiakban egy olyan szövetkezet megalakítását, amely a szőlőmunkások képzését, hegyrendőri szabályzat életbeléptetését és a bornyilvántartást igyekezett felvállalni. Nemcsak a filoxéra elleni védekezésből vette ki a részét, hanem meg kívánta találni azt az amerikai fajtát, amelyik a helyi talajviszonyoknak leginkább megfelelt. A vészmentes telepekről vesszőket hozatott, amelyeket „illő díj" mellett a gazdáknak adott el kísérletképpen.

9 A Pozsonyi Szőlőtermesztők egyesülete az 1880-as években tudományos felolvasások, kirándulások szervezése mellett aktív szerepet vállalt a kiállításo5 Az egyesületek a nyilvánosságra nemcsak a tagtoborzás és a közadakozás területén építettek, hanem saját legitimációjuk megerősítése érdekében különböző kiadványokban elszámoltak tevékenységükkel is. TÓTH Árpád 2005. 193., 220. 6 TÓTH Árpád 2005. 199. 7 NÉMETH Ildikó 2000. 110. 8 CSOMA Zsigmond 1994-95. 65. 9 MÓD László-SIMON András 2008. 32. 6