A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
Robscheit-Robbins asszony laboratóriumi munkáját William Parry Murphy és George Richards Minőt közvetlenül a terápiában alkalmazta. A nemzetközi szaktekintély, a Columbia Egyetem professzora, J. W. Jobling társszerzőségével Jeney Endre a vérregeneráció területén elért eredményeiből angolul közölt szakcikket Effect of Organ Extracts on Blood Regeneration címmel a Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine című szakfolyóiratban, 1927-ben. Jeney és Jobling második közös cikkét ( Effect of Certain Tissue Extracts on Red Blood Cell Regeneration) szintén 1927-ben közölte a The Journal of Experimental Medicine című folyóirat. 2 5 Ezek némileg késleltetve közölt cikkek voltak. A Paris Medical című lap 1929. szeptemberi számában elismerő cikk foglalkozott Jeney Endre kutatási eredményeivel. Angolszász pragmatikus szemléletű laboratóriumi kísérleteinek eredményei alapján Jeney Endre a vérképző rendszer regenerációját májkivonattal elősegítő specialistának számított. A Rockefeller-Alapítvány Jeney szegedi egyetemi kutatásait 43 millió korona értékben, műszerek vásárlásával, Szegedre telepítésével támogatta. A korszerű kísérletek orvosi kémiai és biokémiai módszereken alapultak. Jeney, a vérképző rendszerrel foglalkozó szakterületén, 1930-ig összesen öt nagyjelentőségű angol és német nyelven megjelent közlemény szerzője volt. Meghívott előadóként vett részt a Párizsban megrendezett első nemzetközi mikrobiológiai kongresszuson. Jeney Endre Beobachtungen über das Verhalten blutbildender Organe in Gewerbekulturen című, 1930-ban megtartott párizsi kongresszusi előadása szakmai elismerést kapott. A rokon területen dolgozó Murphy és kollégái tudtak Jeney Endre New Yorkban, 1923-ban, 1924-ben elvégzett vérregenerációs, májkivonatos kísérleteinek újat hozó, angolul 1927-ben publikált eredményeiről. A Jeney által Jobling professzornál, a Columbia Egyetemen hátrahagyott Rockefeller-ösztöndíjas munkák és kísérletek dokumentációjában leírtakat is ismerték. Jeney Endre anémiás esetre kidolgozott kísérleteit továbbfejlesztették. Jeney korábbi májkivonatos terápiáját a gyógyítási gyakorlatba ültették át. A gyógyító alkalmazást Jeney: Az anaemiák kezelése című előadásában javasolta, ennek szövege magyarul jelent meg, 1931-ben Budapesten. Mi történt ez után? A Jeney Endre vérregenerációs szakterületével azonos, illetve ehhez hasonló területen kutató három amerikai orvos, Whipple, Minőt és Murphy ugyanezen témában elért, az orvosi gyakorlatban bizonyított és végül angol nyelven publikált eredménye alapján Nobel-díjat kapott 1934-ben. Jeney Endrének a vörösvértest képződésére ható májkivonat, illetve a májterápiás eljárás témájában megjelent három német nyelvű cikke a Virchows Archiv című kiadvány köteteiből (1932, 1933, 1934) szakmai körök számára már korábban ismertté vált. A nemzetközi orvosi szakközlönyökből megismert Jeney-féle eredmények nyilvánosságra kerülése után az „anémiás esetben vérregenerációra ható májterápiás eljárás"- témában nem Jeney Endrét teijesztették föl Nobel-díjra, hanem a vele párhuzamosan dolgozó, ezt a gyógyító eljárást a gyakorlatban alkalmazó három amerikai kutatóorvost. Ugyanakkor Jeney Endre eredményei, az angolul és németül 1927 és 1934 között közölt szakcikkei alapján, a nemzetközi orvostudomány közkincsévé váltak. Paul Savy: Traité de Thérapeutique clinique című, 1936-ban kiadott művében említette Jeney eredményeit. Jeney Endre 1924-ben publikált bakteriológiai fölismerésére, miszerint „egyféle baktérium váltakozva különböző állati szerveket támadhat 25 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2131321/pdf/839.pdf 57
