A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
továbbító kommunikációs csatornák." 1 7 A Tisza-parton, a Dóm térrel összehangolt miliőben magasodtak a szegedi egyetem épületei. A bölcsészkar Szukováthy téri épületének kiegészítéseként, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával került sor az Auditorium Maximum megépítésére. IV. A SZEGEDI EGYETEM ÉS AZ EGYSÉGESÜLŐ VILÁG A szegedi egyetem Altalános Kór- és Gyógytani Intézetének 1921 és 1934 között kutatója, oktatója, igazgatója, Jeney Endre írta 193l-ben:,„Az új egyetemi intézetek tehát nemcsak a tanítás számára jelentenek végleges otthonokat, nemcsak a hallgatóság intenzívebb gyakorlati kiképzésének lehetőségét fokozzák, nemcsak a kutató munkának előmozdítását jelentik, hanem a kultúrkapcsolatok továbbfejlesztését is elősegítik, egyetemünk értékének nemzetközi viszonylatban való emelését is szolgálják. (...)." ls Az egyetemépítő Klebelsberg Kuno miniszter célkitűzését így jellemezte Jeney Endre: „Kétségtelenül az európai helyzet világos áttekintése érlelte meg a mi kultuszminiszterünkben az elhatározást, a magyar kultúrtörekvések fokozott jelentőségébe vetett rendíthetetlen hite adott neki erőt és bátorságot ahhoz, hogy a menekült F. J. Tudományegyetemnek méltó kereteket adjon ebben az ősi alföldi városban." 1 9 Klebelsberg egyetemépítő tevékenységével, kulturális versenystratégiájával kapcsolatban a zágrábi, belgrádi, prágai és pozsonyi egyetemi kampuszok viszonylag friss létrehozását említi Jeney Endre: „Ha valaki ezeknek az ismertetését megtekintheti, könnyen meggyőződik arról, hogy a mi szegedi építkezéseink sem nem túlméretezettek, sem nem luxus-jellegűek. Ami alkotás itten történt, az a szükség, a célszerűség és a korszerűség jegyében történt." 2 0 Szellemi előzményként a kolozsvári egyetemi örökség érvényesült. A további fejlesztésben a német, a francia, az angol és az észak-amerikai tudományegyetemi modell reformált elképzeléseiből több elemet is alkalmaztak a helyi viszonyokra. Összehasonlításként a német és francia távlatos párhuzam említhető, a Kaiser Wilhelm Gesellschaft megalapítása 1911-ben történt, a CNRS (Centre National de la Recherche Scientifique) létrehozása pedig 1939-ben. Klebelsberg Kuno kulturális versenystratégiát érvényesített, amelynek statisztikai mérőszámai, jellemző trendjei, az új kihívásokra adott művelődéspolitikai válaszai nemzetközi összehasonlításban is feltűnően korszerűek. Klebelsberg kultuszminisztersége időszakában (1922-1931) a kultúrát, az általa támogatott egyetemeket, kutatóintézeteket szinte a „vállalkozásfejlesztési szemlélet"-re emlékeztető módon menedzselte. Magyary Zoltán A magyar tudománypolitika alapvetése (1927) címmel szerkesztett könyvében a kiépülés alatt lévő szegedi kampuszokat ábrázoló várostérkép látható. Borzsák István írta Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája című könyve kapcsán:,Az 1922 júniusától 1931 nyaráig tartó időszak felsőoktatási politikáját joggal köthetjük a „nagy formátumú, széles látókörű és erős akaratú (máshol: "hatékony érdekérvényesítő képességével" sikeres) Klebelsberg nevéhez. Intézkedéseinek előkészítésében vol17 JANKÓ Ferenc: A hely szelleme, a településimage és településmarketing. Tér és Társadalom, 2002. 4. 39-62. 18 JENEY Endre: A szegedi egyetem külföldi kapcsolatai. Széphalom, 1931. V. évf. 25-27. 19 JENEY E.: i.m. 1931. 20 JENEY E.: i.m. 1931. 54
