A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
mindenhez van szépformájú telek bőven. Tisza Lajosnak ezt a nagy művét akarjuk hosszabb megszakítás után továbbfolytatni. Szeged hamarosan befejezi fogadalmi templomát, az Alföldnek az árvízből való menekülés emlékére épített legnagyobb istenházát. A szegedi dóm előtt rendezetlen, sivár tér terül el, a baj rendezésére most a kultuszminisztérium eszményi tervpályázatot hirdet „összmegoldásra". Pályázó mérnökeinkre és építészeinkre az a feladat vár, hogy egyik oldalon az egyetem orvosi elméleti intézetei számára, a másik oldalon a Temesvárról Szegedre áttelepült csanádi püspökség részére tervezzenek palotákat, melyeket talán bolognai módra, földszinti árkádokkal lehetne építeni. Gondolni kell azonfelül a tér negyedik oldalának művészi lezárásával és a Boldogasszony sugárútnak a dómtérre való benyílásának megoldásával. Látnivaló, hogy az építészeti problémák egész soráról van itt szó, amelyeket azonban nem engedünk külön-külön megoldani, hanem művészi összmegoldásra törekszünk. (...) Mindenhol a világon az az irányzat, hogy a tudományos épületeket csoportosítják. Nem is szólok Amerikáról, ahol az egyetemek egész összefüggő városok, nem szólok Oxfordról és Cambridge-ről, de még a kontinentális Európában is minden ide tendál. A franciák Párizsban külön „egyetemi város"-t létesítenek, ugyanezt csinálják az olaszok Milanóban, ugyanezt tették a németek Dahlemben (...)." 1 3 Klebelsberg Kuno Budapest vagy Szeged legyen-e a szellemi főváros? című, decentralizációs szemléletű vitacikkére Korányi Sándor belgyógyász, egyetemi tanár, a budapesti egyetem orvoskarát képviselő felsőházi tagként Budapest vagy Szeged? című írásában a főváros érdekeit védve válaszolt. 1 4 Ugyanígy reagált Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere is, amikor a főváros központi szerepét hangsúlyozó cikkével csatlakozott a kérdés megbeszéléséhez. 1 5 A szegedi Dóm tér építészeti koncepciója a Nemzeti Emlékcsarnokkal az építészeti újklasszicizmus, az eklektika és a historizmus távlatába helyezett művelődésés tudománytörténeti látványt teremtett. A jelenorientált és pragmatikus módon korszerűsödő szegedi tudományosság egyetemi épületei a Dóm teret háromszáz méter hosszúságban körbefutó árkádos, szoborcsarnokos környezeti rendbe tagolták. Az építész a hely önálló arculatot fejlesztő tudományos szellemét kívánta ezzel reprezentálni, de egyúttal a múltat is aktualizálta. 1 6 A „genius loci" egy lehetséges meghatározása: ,A hely szelleme olyan dinamikusan változó, természeti vagy épített környezeti helyekről kisugárzó, az észlelő számára csak ott, helyben átélhető transzcendentális alkotó, teremtő erő, amelynek hordozó, közvetítő elemei a természeti és épített környezet, a kultúrtáj, a helyi társadalom és többnyire közvetetten az információkat 13 KLEBELSBERG, Kuno: Budapest vagy Szeged legyen-e a szellemi főváros? Pesti Napló, 1927. szept. 25. 1-2., vö.: LIARD, Louis: L'Université de Paris. Vol. I-II., H. Laurens Editeur. Paris, 1909.; Plan Campus du plateau de Saclay (2009). Tom. 1-2. Paris ; PALLÓ Gábor: Wissenschaftspolitik zwischen den beiden Weltkriegen. Deutsche Einflüsse auf das ungarische Stipendiensystem. In: Wissenschafts Beziehungen und ihr Beitrag zur Moderniesierung. Das deutsch-ungarische Beispiel. München, 2005. 335-360. 14 KORÁNYI Sándor: Budapest vagy Szeged? Pesti Napló, 1927. okt. 2. 33. 15 RIPKA Ferenc: Budapest vagy Szeged legyen-e a szellemi főváros? Pesti Napló, 1927. okt. 4. 1. 16 Vö.: RERRICH Béla: A szegedi Templom tér. Budapest, 1933., SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A polgári társadalom korának művelődése. II. (1920-tól 1948-ig). Szellemi élet. In: Magyar művelődéstörténet. Szerk.: KÓSA László. 2. jav. kiad. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003. 430-432., PÉTER László: A Nemzeti Emlékcsarnok jövője. Kortárs, 2008. 4. 89-95., TÓTH Attila: A Nemzeti Emlékcsarnok. Szeged, 2009. 53
