A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
nyitotta a Ferenc József Tudományegyetem első szegedi tanévét. 1921. október 20-án a város elhatározta, hogy füvészkert céljára Újszegeden területet biztosít az egyetem számára. 1926. október 5-én elhelyezték az egyetem alapkövét a mai gyermekklinika helyén. 1930. október 25-én Klebelsberg Kuno kultuszminiszter felavatta a Dóm tér egyetemi épületeit. 1937. október 28-án Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélték oda az orvosi Nobel-díjat." 1 2 A szegedi egyetemi oktatók az európai tudományos értékrendszerek befogadása iránt folyamatos érdeklődést tápláltak. Klebelsberg kultuszminiszter velük kapcsolatos igényszabása arról szólt, hogy az egyetemi oktatónak nemcsak tanítani, hanem magas színvonalon kutatnia is kell. Szent-Györgyi Albert Klebelsberg Kuno kultuszminiszter meghívása alapján a szegedi egyetem tanára lett, már 1928 őszén hivatali esküt tett, de konkrét módon csak az 1930/31-es tanévtől kezdte meg szegedi tevékenységét az orvosi vegytani tanszéken. Bay Zoltán is ekkoriban, 1930 őszétől kapott professzori kinevezést a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékére. Az 1931/32-es tanévben, Szent-Györgyi Albert szegedi oktatói és kutatói kibontakozásának kezdetén az orvoskaron Jeney Endre volt a dékán. III. VERSENYSTRATÉGIAI VITÁK. KLEBELSBERG KUNO A SZEGEDI FEJLESZTÉS TÁVLATAIRÓL Klebelsberg Kunot 1922. június 16-án nevezték ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré. A kampuszokat fejlesztő modernizáció és reform hatékony tudáscentrumokat hozott létre a jelentősebb európai egyetemeken. Hazai körülményeinket szem előtt tartva Klebelsberg is ebben az irányban tevékenykedett. A húszas-harmincas években a szegedi egyetemmel kapcsolatban emlegették a kutatóintézeti központok kiépülését jelképező „magyar Dahlem" megnevezést is. A világgazdasági válság 1929 őszétől már éreztette hatását. A Bethlen-kormány 1931. augusztus 18-án történt lemondása után a Klebelsberg-féle fejlesztési kezdeményezések részben elakadtak vagy csak csonkán valósultak meg. Ezt megelőzően, a húszas évek végén milyen viták közepette vett lendületet a szegedi egyetemfejlesztés? A kultúra tárgyi szinten történő fejlesztései, a városrendezési tervekhez illeszkedő egyetemi építkezések keretet biztosítottak a művelődési, kutatási, oktatási architektúrák versenystratégiai jellegű kialakításának. Az 1927-ben a fejlesztési terveknek jelentős sajtóvisszhangja volt. Klebelsberg Kuno átfogó városfejlesztési koncepcióba ágyazott elképzeléseiről Budapest vagy Szeged legyen-e a szellemi főváros? címmel írt cikket: „(...) Mennyi támadással kellett küzdenie Tisza Lajosnak, midőn az árvíz után Szeged szabályozásához hozzálátott. O ismerte Hausmann nagyszerű városrendezését Párizsban, az újonnan hasított sokkilometeres avenueket, sugárutakat és ismerte Bécs bástyáinak helyén vezetett ringstrassekat, körutakat. Tisza Lajos mindezeket a városrendezési gondolatokat Szeged újjáépítésénél hihetetlen leleményességgel felhasználta és száz esztendőre előre vonta meg a kereteket. (...) A keretek most, több mint félszázad után, kezdenek betelni, de még ma is abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy bárminő építkezéshez kezdünk Szegeden, 12 SZENTIRMAI László - RÁCZNÉ MOJZES Katalin (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998. JATE Szeged, 1999. 27. 52
