A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
badság fogalmára utal, mint az értékelés értelmének előfeltételére. Csak a különféle lehetőségek között szabadon választó alany cselekvése érdemli meg az értékelés nevet, míg az oktörvény kényszere alatt tevékeny alanynál nem beszélhetünk szabad választásról, tehát értékelésről sem. Mindebből következik, hogy az értékek megvalósításában lényegesülő kultúra fogalma megköveteli a szabadon értékelő alanyt, amelynek lehetőségét ennélfogva a tudománynak sem szabad tagadnia, hanem ellenkezőleg meg kell tudni magyaráznia, hacsak a kultúra értelmét általában megtagadni nem akarja. A szabadon értékelő alany a kultúra értelmét kutató tudományokra nézve elutasíthatatlan követelmény." 7 Jósé Ortega Y Gasset írja Korunk feladata című könyvének A nézőpont tana című fejezetében:,/...) minden individuum, minden nemzedék és minden korszak a megismerés helyettesíthetetlen, sajátszerű apparátusa. A teljes igazságot csak akkor érhetjük el, ha a magunk látását összeegyeztetjük azéval, aki tőlünk legközelebbről nézi ugyanazt, amit mi látunk és így tovább. Minden individuum a lényegrelátás egy pontja. Az összes részlátványok egymás mellé téve a teljes és abszolút igazságot nyújtanák." 8 Mi az egyetem feladata? A tudomány szolgálata az oktatás és kutatás által. Az egyes tudományszakok felsőfokú oktatása, a tudományos részlátványok összesítése, csoportosítása a karokon. A kampuszok modelljét több tudományos részterület összegződése, integrációja alkotja. 9 II. AZ OKTATÁS ÉS A KUTATÁS EGYSÉGE A Makk Ferenc és Maijanucz László által írt és összeállított, 2011-ben Szegeden kiadott egyetemi Bulletin rövid összefoglalást nyújt a Szegedi Tudományegyetem századokon átívelő előtörténetéről. 1 0 A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre menekülésének és a szegedi egyetemi élet első tíz évének kutatása során több kiadványra támaszkodhatunk, még az egyes egyetemi intézetek történetét is tárgyalják az egyetemtörténeti munkák. 1 1 Néhány távlatos tény és kontextus, időrendben: az 1920. június 4- én hatályba lépő trianoni béke mesterségesen változtatta meg a magyarság évszázadokon keresztül szerves fejlődéssel alakuló művelődési jövőképét. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre helyezésének kinevezett miniszteri biztosa Szandtner Pál volt. „1921. június 17-én a nemzetgyűlés elfogadta, a kormányzó kihirdette és június 27-én a Budapesti Közlöny, mint 1921. évi XXV. törvénycikket közölte, hogy a kolozsvári egyetem ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést. 1921. október 10-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között meg7 VARGA Sándor: A lét oksági meghatározottsága és a kultúrateremtés szabadsága. Szellem és Élet, 1936.1.77-78. 8 ORTEGA Y GASSET, Jósé: Korunk feladata. Ford. PUSKÁS Lajos. ABC Könyvkiadó Rt., Budapest, 1944. 98. 9 Vö.: WESZELY Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Budapest, 1929. 10 MAKK Ferenc - MARJANUCZ László (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem és elődei története (1581-2011). Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2011. 11 Vö. pl.: MINKER Emil: Az államorvostantól az államorvostanig. A Szegedi Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének története napjainkig. Egyetemtörténeti tanulmány. II. rész. Egészségtudomány, 2009. 4. 108-119., SZABÓ Tibor - ZALLÁR Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15.) Szeged, 1989. 51
