A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)

TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG, TÖRTÉNETISÉG, SZEGEDI EGYETEM (1921-1930) BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON I. TUDOMÁNY- ÉS EGYETEMTÖRTÉNET. SZELLEMI ARCHITEKTÚRA. KAMPUSZ ÉS KULTÚRA A történetiség tanulmányozása, a tudomány interkulturális távlata, a tudományos kiválóságok Nobel-díjas vagy Nobel-díj közeli eredménye, az egyetemek versenyképessége, a tudásalapú társadalom világa, a tudás- és technológiai transzfer fejlődése számos tudománytörténeti kérdést vet fel. Az egyetemi kutatóközpontok és a társadalom közötti kapcsolatokat, az egyetem működésének társadalmi beágyazottságát nemcsak a tudomány- és egyetemtörténet vagy a kultúratudomány (Cultural Studies) kutatja, hanem az interkulturális arculatot újraértelmező (Re-Thinking Science) tudományszakok (Historical and Social Studies of Science) is.

1 A tudományos kiválóság (Excellency) történetiségének kutatásához megfelelő időtávlat szükséges.

2 A szellemi architektúra történetiségét a kultúratudomány metodológiai örökségének igénybevételével vizsgáljuk.

3 Az egyetem szellemi architektúrája a kívülálló szemlélő számára általában nem szembeszökő. Gilbert Ryle: A szellem fogalma című művében érzékletes példát ad: „Egy külföldinek, aki először látogat Oxfordba vagy Cambridge-be, megmutatnak számos kollégiumot, könyvtárat, sportpályát, múzeumot, tudományos tanszéket és adminisztratív hivatalt. S ezután a külföldi megkérdezi: De hol van az egyetem? Láttam, hol élnek a kollégiumok tagjai, hol dolgozik a kvesztor, hol kísérleteznek a tudósok és a többit. De még nem láttam az egyetemet, ahol az egyetem tagjai tartózkodnak és dolgoznak." Meg kell magyarázni majd neki, hogy az egyetem nem egy másik pótlólagos intézmény, nem valamilyen további megfelelője, illetve páija a kollégiumoknak, laboratóriumoknak és hivataloknak, amelyeket látott. Az egyetem csak az a mód, ahogy mindazt, amit látott, megszervezik. Ha az említett dolgokat látta, és ha összefüggéseiket érti, akkor látta az egyetemet. Tévedése abban a naiv feltételezésben rejlik, hogy kifogástalan és helyes dolog volt a Christ Churchről, a Bodleian Libraryról, az Ashmolean Museumról és 1 NOWOTNY, Helga: Auf der Suche nach Exzellenz. Wie viel Evaluierung verträgt das Wissenschaftssystem

? Die Göttinger Universitätsrede, (23. 11. 2011.). Georg-August-Universität Göttingen. Zentrales Hörsaalgebäude. (Vö.: http://www.uni-goettingen.de/de3240.html); NOWOTNY, Helga - SCOTT, Peter - GIBBONS, Michael: Re-Thinking Science. Knowledge and the Public in an Age of Uncertainty. Polity Press, Cambridge, 2001. 2 BOGOLY József Ágoston: Jeney Endre Nobel-díj közeli eredményei szegedi időszakában (19211934). Szeged, 2012. 3. s.a. 3 ASSMANN, Aleida: Canon and Archive. ERLL, Astrid - NÜNNING, Ansgar (ed.): Cultural Memory Studies. Berlin - New York, 2008. 97-107. 49