A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

(Szeged), Deák Sándor (Nagykőrös), Fodor Jenő (Szeged), Ördög Vince (Szeged) és zombori Rónay Aladár (Kiszombor). Dicsérő oklevélben részesült Sándor Kálmán, elismerő oklevéllel jutalmazta a zsűri ugyanakkor Szántai Jánost (Nagykőrös). A kongresszus résztvevőit szeptember 26-án délután különvonattal szállították Horgos-Királyhalomra, ahol a szervezők szándékának megfelelően a helyi birtokosok a „Szeged és szegedvidéki homoki szőlőkulturát, szőlő-, pincefelszerelést, szüretelést és szőlőcsomagolást" mutatták be az érdeklődők számára. Ormódi Béla birtokán a kisebb területen gazdálkodók munkamódszereivel ismertették meg a kirándulásra jelentkezőket, majd az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság 200 kat. hold kiterjedésű telepére vonultak át, ahol egy nagyobb szőlőgazdaság működésébe nyerhettek bepillantást. Megtekintették a Tomery-típusú szőlőtartosító helyiségeket, a szüretelés, a szőlőcsomagolás illetve a préselés munkafolyamatát, amit különböző munkaeszközök (pl. ekekapák alkalmazása, francia és magyar fogatos permetezők) bemutatója egészített ki. A program Juranovits Ferenc szőlőbirtokának a felkeresésével zárult. A szakmai kiránduláson 220 személy vett részt. ÖSSZEGZÉS A magyar szőlő- és borgazdálkodás történetében fontos szerepet játszott az az egyesület, amely országos szinten próbálta képviselni azoknak a szőlőbirtokosoknak az érdekeit, akik homoktalajokon művelték ültetvényeiket. Annak ellenére, hogy számukra a filoxéra által okozott pusztítás alapvetően kedvező helyzetet teremtett, az 1900-as évek végére azonban számos olyan problémával kellett szembesülniük, amelyeknek a megoldását csak és kizárólag valamilyen érdekérvényesítő szervezet vállalhatta fel. Nemcsak a borok értékesítése jelentett nehézséget, hanem a szőlőművelés során felhasznált anyagféleségek beszerzése is. Az egyesület megalakulása szorosan összekapcsolódott két olyan rendezvénnyel is, amelyek a homoki szőlőkultúra fejlesztését, modernizálását szolgálták. A homoki szőlősgazdák első országos borászati kongreszszusán a korszak elismert szakemberei tartottak előadásokat, a szőlészeti-borászati kiállításon pedig a szőlőbirtokosoknak lehetőségük nyílt termékeik bemutatására. IRODALOM BÁLINT 1976 Bálint Sándor: Aszögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2. Szeged BECK 2005 Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. A kártevő elleni küzdelem az első központi intézkedésektől az államilag támogatott szőlőrekonstrukciós hitelek lejártáig (1872-1910). Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest BENDE1920 Bende László: Akecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskeméti Közlöny Nyomda és Lapkiadóvállalat, Kecskemét BOGNÁR1933 Bognár Mátyás: Szegedi Gazdasági Egyesület ötven éve 1880-1933. Ablaka György Könyvnyomdája, Szeged ÉGETŐ 1993 Égető Melinda: Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Akadémiai Kiadó, Budapest. 14