A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták és a bolsevikok viszonya az 1918-19-es polgári kísérlet alatt
nem lehetséges a közös kormányzás. 2 4 A Lovászy vezette párton belüli ellenzék felvetette a tisztán polgári kormány lehetőségét, 2 5 Károlyi azonban nem vállalta ennek következményeit, mivel a szociáldemokraták a hatalomból való kiszorításuk esetére „nyílt konfrontáció" lehetőségét sem zárták ki. 2 6 Az adott légkörben a munkásság akaratával szemben egy tiszta polgári kormány nem rendelkezett megfelelő, kiépített bázissal, ezáltal fennmaradni sem lett volna képes, így a terv megbukott. 2 7 A január 7.-i pártválasztmányi ülésen két világos koncepció alakult ki a kormányválság feloldására, az egyik Garamié, mely a kormányból való kilépést tartotta megfelelőnek, a másik Pogányé, mely a szociáldemokraták önálló kormányzását ítélte szükségesnek. Néhány befolyásos személy, mint Kunfi és Weltner egyik mellé sem álltak ki, mivel mindkét indítványt olyannak tekintették, mely - Weltner megfogalmazásával élve - „katasztrófába viszi az országot". A szavazás eredményeként Pogány javaslata 22, míg Garamié 19 voksot kapott. 2 8 A szoros eredmény miatt a döntő szót a szociáldemokraták szerepvállalásáról a Munkástanács január 8.-i ülésére ütemezték át. Az önálló kormányzás koncepcióját itt már Garbai prezentálta, vele szemben Garami előadta saját tervét. A pártválasztmányon még csak formálódó harmadik javaslatot Kunfi képviselte, mely szerint az MSZDP befolyásának növelésére van szükség a koalíciós kormány fenntartása mellett. 2 9 Az első szavazás eredményeként Garbai javaslata 169 : 101 arányban többséget szerzett Kunfiéval szemben, akit ekkor már az erőviszonyokat látva Garami is támogatott. Az MSZDP küldötteinek nagy többsége ezzel az önálló kormányzás felelősségének vállalása mellett tette le voksát, végül erre mégsem került sor. Nagy vita után megismételt szavazást rendeltek el, amelyen már Kunfi határozati javaslatát fogadták el, melynek eredményeként koalíciós kormány alakulhatott. Hajdú véleménye szerint ennek döntő eleme volt, hogy „Garbai megijedt saját bátorságától". 3 0 A Kunfi féle álláspont győzelme mögött az egységre való törekvés állt, Garbai „ijedtsége" elsősorban a szavazáson kialakuló erőteljes megosztottságnak szólt. A szavazási arányban mutatkozó jelentős ellentétek a németországi munkásmozgalomban kialakult szakadás lehetőségét körvonalazták, melyet azonban a többség egyértelműen károsnak és elkerülendőnek tartott. 3 1 A kormányválság megoldásának problémája mellett erőteljesen bukkant elő a december folyamán még jórészt takargatott bolsevik probléma kezelésének kérdése is. A Munkástanács döntő többsége elutasította a bolsevikok tevékenységét, valamint a bolsevikokkal szembeni fellépést szorgalmazott, de a fellépés mikéntjében, eszközeiben jelentős különbségek alakultak ki. Kunfi álláspontja szerint a bolsevizmus24 Batthyány lemondása; A hadügyminiszterek és a katonatanács közötti sorozatos konfliktusok voltak a legszembetűnőbbek. 25 Lovászyék a tisztán polgári kormány időszerűtlen felvetésével (mivel kivitelezhetetlen volt, de a szociáldemokratákkal a további együttműködést lehetetlenné tette) akaratlanul is hozzájárultak a polgári pártok, szervezetek körvonalazódó együttműködésének megakasztásához. 26 Népszava, december 25. és 28. 27 HAJDÚ: Január. 298. 28 Uo. 299-303. o.; MMTVD 5. 453. o 29 A vita részletes ismertetése Hajdú Tibor alapos tanulmányában olvasható. HAJDÚ: Január. 303313. o.; A vitáról tájékoztat lásd. MMTVD 5. 454-456. o. 30 HAJDÚ: Január. 312. o. 31 A kialakult kompromisszum értelmében a szociáldemokraták két kulcspozíciót követeltek az új kormányban a hadügyit és a belügyit. Ezt a követelést azonban a szakadás szélén álló Károlyipárt elfogadhatatlannak tartotta, ezzel a kormányválság nem szűnt meg. 143
