A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FORGÓ Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón

hogy Makónak „a huszadik századi irodalomtörténetben nagyon rangos helye van. Olyan írók, költők nevével kapcsolódik össze, hogy szégyellheti magát az, nemcsak iro­dalmár, hanem irodalomkedvelő, aki nem jött el, nem zarándokolt el ebbe a városba. Legalább, hogy a levegőjét szívja: legalább hogy szétnézzen." Szerinte az a nemzedék, amely 1956 után kezdett munkába „annak még József Attila értelmezéséért, József Attila tanításáért is harcot kellett vívnia. Nevét használták ugyan, de művelődésre nem. A József Attila-kutatásnak most kell elkezdődnie." 7 0 A folytatásban Fábiánná Szenczi Ibolya, Péter László, Vörös László és Bécsy Tamás előadásai hangzottak el. A konferenciát követően átvonultak az Espersit-ház udvará­ra, ahol délben Kabdebó Lóránt felavatta Lapis András szobrászművész József Attila: A Dunánál című domborművét. Emlékműsort a gimnázium tanulói adtak, majd Tóth Ferenc és Halmágyi Pál bemutatta az Espersit-ház irodalomtörténeti kiállítását. 7 1 A bronz domborművet Makó város születésnapja rendezvénysorozat keretében he­lyezték el. Eredetileg Szegeden, a Hazafias Népfront épületében volt. Az elhelyezést megszervezte Halmágyi Pál múzeumigazgató, a kivitelezésben Fejér Gábor faipari mér­nök, néprajzos (fa fedőtetőt tervezte) és Olasz Géza kőművesnek volt szerepe. 7 2 [13. kép] 13. kép * Makó tudatosan őrzi és ápolja kötődését neves szülötteihez. Több mint 100 em­léktábla, közel 50 szobor és dombormű adózik tisztelettel a város és hazánk neves szülöttei előtt. Különösen fontos helyet foglalnak el azok, akik irodalomban szereztek maguknak nevet mint pl. Dobsa Lajos, Juhász Gyula, Móra Ferenc, Szegedi Kis Ist­70 MOLNÁR László: Ki az igazi József Attila. = Délvilág 1991. máj. 7. 2. p. 71 JAM Adattár 2396.2005. 72 JAM Adattár 2396.2005. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom