A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei
feleségül véve Makón telepedett le, és ezután Gömör/Gömöri néven szerepelt. 47 De természetesen voltak eredeti szlovák, akár jelentéssel is bíró nevek, például: Strba — csonka, melyek tót nemzetiségű személyeket jelöltek. Német nemzetiségű lakosok is éltek Makón. Ok sem voltak sokan, összlétszámukat tekintve azért mégis „sokkal" többen, mint a szlovákok. Helyzetük könnyebb, hisz németségük révén az uralkodó nemzethez tartoztak. Viszont amíg a Makóra települt szlovákok evangélikus vallásúak, addig a németek többsége a római katolikus hitvallást követte. Az 1835-ben a makói Szent István plébánián végzett egyházlátogatás szerint a római katolikus hívek közül száz német anyanyelvű. 4 8 Ennél lényegesen kevesebb német tartozott az evangélikus gyülekezethez. Az evangélikusok 1824-es összeírásban a következő, német és szláv hangzású nevekkel találkoztunk: Dedinszky, Maier, Malinak, Oehring, Mihalovits, Hankotzky, Lehotzky, Strba, Spiller, Klyman, Prohaszka, Szunka, Szekerka, Goldberger, Borgula, Matusék, Forster, Bisztritzky, Belovits, Janovits, Strintz. 4 9 A helyi társadalomban betöltött szerepük A helyi evangélikus hagyomány úgy tudta, hogy a gyülekezet alapját csizmadiák adták. 5 0 Ha a meglévő adatokat vizsgáljuk, azok igazolják ezt az állítást, és az is világos, az egyéb egyháztagok nagy része is iparos foglakozású volt. Mesterségüket tekintve vargák, kalaposok, kovácsok, szűcsök vagy éppen kereskedők. Számuk növekedése része annak a Makón is végbemenő folyamatnak, mely a polgári átalakulását jelezte. A felekezeten belül az iparos réteg hangsúlyos volta az egész 19. századra állandósult. Ezért állapíthatják meg még az 1877-es egyházlátogatás alkalmával is: a hívek buzgósága a kor általános viszonyaihoz képest elég kielégítő, vasárnaponként a templom megtelik, „különösen ha figyelembe vesszük azt is, hogy mint nagyobbára iparosokból álló hívek a vásárokat is kénytelenek látogatni." 5 1 Az iparosok, kereskedők a makói népesség egy sajátos, jól körülhatárolható és ranggal rendelkező rétegét alkották. Társadalmi érintkezéseik is ennek megfelelően alakultak. A házasságkötésekből látjuk, hogy választásaikban felekezeti hovatartozásuk jelentős befolyással bírt, és intenzív kapcsolatot tartottak a saját társadalmi helyzetüknek megfelelő közeggel mind a városban, mind pedig a város határain kívül. Ide nősültek, lányaikat ide adták férjhez. Ezen túl üzleti kapcsolataik és érdekeik is összekötötték őket. A 19. század eleji népességösszeírásokból világosan kiderül, hogy az említett mestereken túl az átlagosnál nagyobb számban találunk az evangélikus között 47 Egy 1816-os házasságkötés kapcsán tudjuk meg, hogy a leány édesapja, a most már városlakó Gömör Jakab Gömör vármegyéből való, az ottani Dobsina helységben született. 48 LAKATOS Pál - ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián 1835-ben és 1859ben. I. rész. In A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. Studia Historica 2. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1999. 94. 1. 49 Conscriptio 1824. 50 1810-ben Makón 40 csizmadia működött. HOMOKI NAGY 426. 1. 51 Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1877. C. Az egyház belső erkölcsi állapota. 14
