A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

1940-től Horvai Rezső néven, a következő több mint húsz évben Szeged mozi életének állandó személyiségévé vált.

4

1 A város legnagyobb mozija mutatta be elsőként a Szegeden forgatott filmeket: 1921 szeptemberében az újszegedi diadalmas bevonulásáról, a strandról, a korzóról, a lóversenyről, Szeged gyárairól készült „Új Élet"riportokat, majd októberben Horthy Miklós szegedi látogatásáról, az egyetem avatásáról, a miséről és a katonai sportversenyről készült filmeket.

4

2 A Széchenyi mozit, amely a Star filmgyár és filmkereskedelmi rt. érdekeltségeként épült föl, Budapestről irányították, Tsuk Imre, ill. a helyi igazgató Karos László személyében. 1921-ben a belügyminiszter a „Magyar Társaságnak" juttatta a mozit, de mivel az új tulajdonos nem jelentkezett, a budapesti és a szegedi Mozgó Színház Rt.-nek utalta ki a mozi épületét és a játszási jogot — írta december elején az újság, vagyis maradt a Star filmgyáré.

4

3 Egy évi kényszerszünet után 1922 szeptemberében nyitott újra a mozi, a „Szegeden is jól ismert két mozis szakember" vezetésével, a két Varsányi testvérrel, akik már a múltban bizonyították, hogy a mozi a szórakozás mellett a művészi és a művelődési események színhelye is.

4

4 A nyitást hetekig tartó tárgyalás előzte meg, amikor is „a Korzó mozi egyesült a Széchenyi mozival, hogy kellőképpen kihasználhassák az új szezont és egyben alkalma legyen a két mozinak a filmtermékek legjavát megszerezni."

4

5 A közös üzemeltetés mellett azonban elsősorban gazdasági érvek szóltak, mindkét mozi kb. 750 nézőt tudott befogadni és a jobb kihasználtság érdekében a Széchenyi mozgóban hamarosan újra szünetelt a vetítés. 1923 végén is Varsányi igazgatót dicsérte a Szegeden kiadott egyik színházi újság abból az alkalomból, hogy újra kinyitott az előző szezont a fűtőszerkezet hibája miatt végigpihent mozi. Az igazgató az idény legjobb filmjeit kötötte le Szegedre

4

6 és decemberi akciójaként minden előadását fél helyárakkal kínálta.

4

71924. végén viszont új nevekkel találkozunk: „A szegedi mozi ipar fejlődésének főérdeme Kelen Hugót, Sugár Sándort és Horacsek Rezső igazgatókat illeti meg."

4

8 Mindhárom nevet megtaláljuk a Belvárosi mozi 1921 februárjában átrésztvett a Belvárosi mozi alapításában, igazgatója is volt" Gyászolják fiai dr. Abonyi Pál és Abonyi Ernő, felesége Braun Irén és testvére Holtzer Dánielné. A rákoskeresztúri izraelita temetőben temették el. 41 Amikor 1926-ban a kor dédelgetett mozikedvence, Conrad Weidt betegségre hivatkozva lemondta a reklámozott szegedi fellépését, a nyilatkozó Nagy Dezsőt nevezte az újság a Belvárosi mozi igazgatójának. Szegedi Napló 1926. ápr. 27. 4. Nagy Dezső (1868-1927) az MFTR szegedi állomásának ny. főnöke, előtte húsz évig a passaui hajóállomás vezetője volt. A háború után helyezték Szegedre, a Belvárosi mozi igazgatóságának volt a tagja. Szegedi Napló 1927. márc. 22. 4. 42 Szegedi Új Nemzedék 1921. szept. 4.4.; okt. 29. 3. 43 Szegedi Új Nemzedék 1921. dec. 3.3. 44 Színház és Társaság 1922. szept. 29. 45 Szegedi Új Nemzedék 1922. aug. 18. 4. 46 Színházi Újság 1923. okt. 14. 16. 47 Szeged, 1923. dec. 15. 4. A Korzó mozi is akciózott: szilveszter és újév napján minden előadáson 1 db választási malacot és ajándéktárgyakat sorsolt ki, a Belvárosi szintén malacot és hiány cikkek: úgymint 10 kg nullás liszt és 1 kg édes nemes paprika kisorsolásával csábította moziba a közönséget. 48 Színház és Társaság 1924. dec. 8. 28. 383