A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
A gyülekezet tagjai, amikor a lehetőségek megnyíltak számukra — a 80-as években — részt vettek a drogellenes küzdelemben, a társadalom perifériáján élők támogatásában, a reform táplálkozás propagálásában. 22 0 BAPTISTA EGYHÁZ Főbb hittételeik: Felnőtt keresztség (görög baptidzien=bemeríteni), a Szentírás kizárólagos tekintélye, szentháromság vallása, lélek halhatatlansága. 22 1 A szegedi baptista gyülekezet 1915-ben jött létre 15 alapító taggal. 22 2 A gyülekezeti élet kezdetben magánlakásokban zajlott. A közel 50 főnyi gyülekezeti tag változó helyeken gyűlt össze. A szovjet csapatok szegedi bevonulásakor a taglétszám 8-10 főre apadt a katonai behívások és a menekülések miatt. Imatermüket elveszítették, mivel a Szappanos u. 4 sz. alatti imaházat a bérbeadó kiürítette, és élelmiszerrel fizetőnek adta bérbe. A lassan visszaszivárgó hívők családi otthonokban gyűltek össze, és csak 1947-ben szerezték vissza az imatermet lakáscsere útján. Ezzel lehetőség nyüt a gyülekezeti élet újjászervezésére. Az 1948. jún. 25-i tanácskozáson 15 tag gyűlt össze. Lelki munkása a gyülekezetnek nem volt, mivel sem a makói, sem a hódmezővásárhelyi gyülekezet lelki munkása nem vállalta a szegedi gyülekezet vezetését. Az országos központ segítségével csak 1950-ben tudták megválasztani Gerzsenyi Albert gyulai prédikátort a szegedi gyülekezet prédikátorává, de ő csak ritkán tudott Szegedre jönni, mivel megtartotta a gyulai tisztségét is. Az 1951. okt. 14-i gyülekezeti tanácskozáson Boros Gergelyt választották meg segédlelkésznek, aki teológiát végzett. Boros Gergely beiratkozott a Szegedi Tanárképző Főiskolára is, de mivel hitbéli meggyőződéséből nem volt hajlandó engedni, eltanácsolták a főiskoláról. A gyülekezet az 1951. nov. 25-i tanácskozáson lelkésszé 994. választotta, mely azt is jelentette, hogy a szegedi gyülekezet önállóvá vált. 1952-ben az országos prédikátor konferencián Szeged, Hódmezővásárhely, Maroslele, Tápé, Deszk, Makó részt vételével, körzetet hoztak létre. Boros Gergely az országos vezetés javaslatára a hódmezővásárhelyi imaháznál üresen álló lelkészlakásba költözött, és onnan hetente két alkalommal jött Szegedre, de ez kevés volt. Pedig ekkor tömegesen jöttek Szegedre fiatalok, és Boros Gergely vezetésével megteremtették a gyülekezet első szervezeteit (énekkar, zenekar, ifjúsági és diák összejövetelek). Ezekben a szervezetekben érlelődtek meg a későbbi olyan kiváló személyiségek mint dr. Mészáros Kálmán, dr. Kiss Ferenc, noc Nagy Nándor, Balogh Miklós, dr. Szenohradszki János, dr. Fazekas László. 220 Lásd: PTP: Idézett cikk. 221 GlCZI Zsolt: A baptisták. Délmagyarország. 1991. nov. 5. 222 TŐKE Jenő: A szegedi baptista misszió emlékei. Történelmi leírás 1890-198l-ig. Belső használatra szánt kézirat. 3-15. old. 223 Uo. 22-24. old. 224 Uo.: 28-29. old. 225 Uo.: 31. old 444
