A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között
niszter a játékengedélyt nem adta meg. 2 9 Korábban Abonyi igazgató a Stefániára tervezett nyári játszóhelyet, de azt az elképzelést a város sem támogatta. OA A Korzó mozi igazgatótanácsa Bach Jenővel az élen 1921 februárjában a tulajdonosi körbe bevonta ugyan Pálfy Dániel nemzetgyűlési képviselőt is, 3 1 a mozi játszási jogát mégis a Keresztény Liga kapta meg. A régi és az új tulajdonosok hosszú vitája után, a mozi berendezésének megváltása árán, a Magyar Apolló Rt. jutott birtokba és november végétől újra kinyitott a mozi. 3 2 Vass Sándor a Korzó mozi igazgatója ellen 1921. júliusában még aláírást gyűjtöttek, hogy Vass (Weisz) Sándor ne maradjon meg igazgatónak az új érában, mégis hatalmas reklámkampánnyal ő indította újra a Korzót. 3 4 Az 1922 februárjában az egyik új film sajtóbemutatója alkalmából már kifejezetten pozitív hangnemben írt róla a jobboldali, keresztény sajtó 3 5, májusban a kertmozit is sikeresen újraindította, 3 6 de a következő évben, már csak mint kabarészervezővel találkozunk a nevével. 3' 1926-ban a moziszakmában eltöltött negyedszázados jubileumát a Korzó moziban filmvetítéssel ünnepelték. A híradásokból megtudjuk, hogy a negyed századból 16 évet Szegeden dolgozott, súlyos betegsége miatt vonult hirtelen vissza „a mozikultura érdemes szegedi úttörője" — ahogyan a Szegedi Napló később nevezte. 3 8 Egyedül a Belvárosi mozi maradt a régi tulajdonosok kezén. Az izraelita igazgató, Abonyi Mihály már korábban, mozi megnyitása után alig fél évvel, ápriOQ lisban önként lemondott állásáról. Visszatért a kereskedő pályához, üzletet nyitott, majd a biztosítási szakmában tevékenykedett. 4 0 Utódja Horacsek Rezső, 29 Szegedi Napló 1922. máj. 7. 5.; jún. 9. 4. 30 Bach Jenő 1923. nov. 6-án 60 évesen meghalt, „példaadó szorgalmával, puritán jellemével egyik legtekintélyesebb tagja volt a szegedi kereskedő világnak. Az árvíz utáni időben került Szegedre [... ] nem örökölt fényes nevet, sem vagyont, mindent maga szerzett magának megállást nem ismerő szorgos és becsületes munkával[...] Egy évtizeddel ezelőtt létesítette [saját bérházában] a Korzó mozit, amely a háború ideje alatt sokszor állt a jótékonyság szolgálatában." A zsinagógában ravatalozták föl. Szeged, 1923. nov. 7. 4. 31 Szegedi Új Nemzedék 1921. febr. 19. 2. 32 Szegedi Új Nemzedék 1921. nov. 26. 3. 33 Szegedi Új Nemzedék 1921. júl. 21. 4. 34 Szegedi Új Nemzedék 1921. dec. 4. 3. 35 Szegedi Új Nemzedék 1922. febr. 14.3. 36 Szegedi Új Nemzedék 1922. máj. 28. 4. 37 Szeged, 1923. máj. 1. 5. „Vass Sándor minden művészet igaz pártolója vette kezébe az ügyet és az ő személye a legteljesebb garancia arra, hogy Szegeden valódi kamara színpad fog alakulni, mely ki fogja tölteni azt a nagy űrt, mely most a színház és a mozi között tátong." 1923-ban a Tisza szálló kertjében megvalósított Művész színpad műsorát, a fővárosi szalonok divatbemutatóival színesített kabarét, újdonsága miatt is nagy érdeklődés kísérte. 38 „Szegeden az ő nevéhez fűződik az első mozgószínház és ő lendítette fel a Korzó mozit...lelkes művészetszomja hozta Szegedre az ország és a külföld legjelesebb előadóművészeit" Szegedi Napló 1926. júl. 20. 6.; „Először bolthelyiségben rendezte be mozgófénykép színházát, azután nagyobb üzemet vezetett s végül valóságos mozipalotának lett az igazgatója" Uo. 1926. júl. 25. 6.; aug. 5. 6.; Uo. 1927. febr. 17. 5. 1927-ben bekövetkezett halálát — 10 hónappal felesége után — tüdővész okozta. 56 éves volt. Szegedi Napló 1927. dec. 4. 8. 39 Szegedi Új Nemzedék 1921. ápr. 13. 3. 40 Délmagyarország 1938. jún. 24. 6.; jún. 26. 8. Hosszú betegség után 1938-ban halt meg Budapesten. „Ismert régi kereskedő távozott az élők sorából [...] Volt törvényhatósági bizottsági tag, 382
