A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei
mennyien katonai egyenruhában öltözött fegyveres polgár vonult fel a székesegyház elé. 4 8 A polgári fegyveres alakulatok zászlai, szalagai, aranyozott csúcsai- 1909-ben, a városi tanács ajándékaként jutottak a múzeum tulajdonába. 4 9 A következendőben bemutatott lövészegylet pecsétje (10. kép) azonban, mint azt a német nyelvű felirata is bizonyítja csak 1782 után készült. A 45* 43 mm méretű ovális pecsétnyomólap és a 123 mm hosszú nyolcszögű nyele vasból készült. A nyomólapnak a szabálytalanul kidolgozott széle után következik a kör körös német nyelvű felirat: „BÜRG: SCHEIBEN SCHÜTZEN VEREIN D.K. FREISTADT TEMESVÁR." 5 0 A nyomólap mezejében egy magas állványra felállított fából készült céltábla látható , mellette egy bokrétás kalapot viselő személy ki jobb kezében egy pálcával a tábla közepére mutat, míg bal kezében lévő zászlóval jelez a feltételezhetően vele szembe álló lövészeknek. Ez azt is jelenti, hogy 1743- 1779 közötti évtizedekben, valamüyen formában továbbra is fennmaradtak a temesvári polgárok köréből verbuválódó lövészegyletek. Feltételezésünk szerint, ezek akárcsak 1739-ben, 1779-ben, 1782-ben és 1816-ban, német és illír egységekből álltak. A 19. század első évtizedének végéig a városi tanács hatásköre nem terjedt ki a közbiztonság megszervezésére, ez mindenkor a helyi katonai hatóságok kezébe volt. A hosszas napóleoni háborúk éveiben egyre inkább szükségesé vált a polgári elemnek a bevonása a közbiztonság megszervezésébe. A rendek ez irányú határozata után született meg 1808 december 6-án József főherceg körlevele , mely felszólította a szabad királyi városok elöljáróságát, hogy védelmük és közbiztonságuk megszervezése érdekében hozzák létre a saját soraikból verbuválódó polgári gárdákat. 1809 januárjában, az ország 42 városának adatait tartalmazó összeírás szerint Temesvárt egy 1.400 főből álló gyalogos polgári őrség és 100 lovasból álló polgári lovas gárda létezett. 5 1 A temesvári lovasság a német polgárság soraiból verbuválódott és a dragonyosokhoz hasonló öltözetet és sisakot viselt. A gyalogság soraiból Temesvárt egy német és egy szerb osztály állítódott fel. A német vadászoknak (Jägerkorps) , hagyományos formaruhájuk, mig az ülír gyalogság, világos színű, a császári királyi gyalogsághoz hasonló egyenruhát viselt. Egy 1812-ből származó jelentés szerint, a ruhák miatt, a csapatrészek között állandó veszekedés volt. Ugyanis az illír gyalogosok nehezteltek azért, hogy ők, egyszerű egyenruhában, míg a vadászok arannyal cifrázott zöld ruhát hordtak. Később a nádor az egyenruha viselésben egységes ruha mellett döntött. 5 2 Temesváron a polgári gárda megszervezését sürgette az a tény, hogy 1809-ben ide menekítették a császári udvar kincstárát is, többek között a Német Romai Birodalom koronáját is. A frissen szervezett polgári őrség felügyelete alatt álló kincseket a fe48 SZENTKLÁRAY, Temesvár, 91. 49 MEDELET, Florin: Muzeul Banatului. File de cronicá. I. 1872/1918. Timi§oara, 1997, 91. A Bánsági Múzeum gazdag zászlóanyagát, nagyon szép kivitelezésben, de első 11. darabját nagyrészt hibásan datálva és értelmezve, 2009-ben HEDY M. KISS: Textile istorice din colectia Muzeului Banatului Timi§oara secolele XVIII-XX. cím alatt tette közé. 50 A Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege. 51 MOLNÁR András. Polgárőrségek Magyarországon a napóleoni háborúk idején. In: Hadtörténelmi Közlemények, Budapest, 1992. Szeptember, 108. 52 MOLNÁR 1992, 112. 477
