A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei
térdelő személy kezeit, kegyelmet kérve emeli magasba. Ez a személy elég elmosódott és ezért csak feltételezhetjük, hogy a Temesvár felszabadítására, az itt legyőzött törökökre utalhat. Nagyon szép és érdekes a lovas ábrázolása, hisz itt Szent György, sarkantyús csizmával, bő nadrágban, hátán lebegő palásttal van ábrázolva, amint bal kezével a lovát irányítja és jobb kezében egy széles görbe kardot tartva, száguld át a sebzett sárkány fölött. Amint láttuk- Temesvárnak az Anjou kori, mint a szerb magisztrátusoknak 1719-ből származó pecsétjeiket, a sárkányölő Szent György díszíti. Szent György bánsági tiszteletének kezdete a magyar államalapítás, Szent István király uralkodásának idejére tehető. Az államalapító életére vonatkozó Hartvik győri püspök által szerkesztett, Nagyobb Legenda szerint már maga Szent István király, Szent Márton és Szent György zászlaja alatt győzött Koppány ellen. Később, valószínű 1028-ban, amikor a király megbízásából Csanád vezér, a Maros- Tisza környékén magának túl nagy hatalmat követelő Ajtony ellen vonult, a legenda szerint a király vezére, Szent György közbejárásával verte le ellenfelét. A győztes csata környékén, Csanád vezér- Szent György tiszteletére Oroszlámoson (Banatsko Arandelevo) monostort alapított, melyet a későbbi vértanú Szent Gellért csanádi püspök szentel fel. Magának az újonnan felálított csanádi püspökségnek is Szent György volt a védőszentje. A magyar középkorban, Szent György ábrázolásokat találunk, István ifjabb király- 1267, majd Károly Róbertr 1323-bol származó pecsétjén is. A csanádi püspökséghez tartozó Temesvárban, a Szent György tisztelete valószínűleg, Anjou Károly királynak az idejétől nyert új dimenziókat. Ismeretes, hogy a király 1315-1323 ide helyezte át fővárosát és az általa alapított, de mindenesetre általa átépített várból irányította az ország sorsát. Valószínű, hogy a még a király távozása előtt kezdődött el a temesvári Szent György kolostor építése és köztudott, hogy Nagy Lajos 1326-ban alapította meg a magyarországi Szent György- lovagrendet, melynek feladatai közé többek között a foglyok kiváltása és a szegények gondozása tartozott. Érdemes arra felfigyelni, hogy a temesvári kolostoralapítás idején, tehát 1323-tol Anjou Károly második pecsétjét és 1326-tol az újonnan alapított lovagrendnek a pecsétjét is a sárkányölő Szent György díszítette. 1323-tol az akkori Szent György kolostor megállapítása után — a harcos szent Temesvár városának védőszentjévé lépett elő. Ennek a kolostornak a temploma a török hódoltság ideje alatt minaretnek volt átalakítva, majd 1716-ban a jezsuiták tulajdonába ment át Úgy látszik, hogy a török hódoltság ideje alatt Szent György tiszteletét átvette az időközben Temesvár lakóságának többségét képező szerb és román lakosság is. Hogy Szent György tisztelete töretlenül továbbélt az osztrák hódoltság ideje alatt is, arra utal az 1859-ben lebontott Német Boksáni vasolvasztó falában megőrzött két öntött tábla egyike, mely a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt ábrázolja. Az 1727-ban öntött tábla felirata; „Georgius mit Heldenmuth, den giftig Drachen todem thut. 1727". 2 2 Egy másik emléke a Szent György tiszteletének egy ezüst gyűrű, melynek előlapját a sárkánnyal küzdő Szent György díszítette. Ez a gyűrű Berkeszi István szerint az 1902-ben a vársáncok lebontásánál került a felszínre. A 22 TRÉT. I./1876, 41. 467
