A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei

TEMESVÁR VÁROSÁNAK RÉGI PECSÉTJEI KAKUCS LAJOS TEMESVÁR ANJOU KORI PECSÉTJE (1. kép) A magyar királyság történetében a városi önállóság, a városi privilégiumok elnyerését is jelképező saját pecséthasználat Esztergom 1265, Selmecbánya 1275, Buda 1295 és Sopron 1297-től ismeretes.

1 A szabad királyi városi jog adományozása kezdettől a király hatáskörébe tartozott. Nagyrészt a németországi magdeburgi jogra alapuló kiváltságok szerint, a magyar királyság területén, a szabad királyi városok polgárainak biztosítva volt a szabad bírói választás és törvénykezés joga. Határozataik, ítéleteik és levelezésük hitelesítésére, a szabad királyi városok pecséthasználati joggal voltak felruházva. Az 1212-ben, első ízben említett Temesvár fejlődésének jelentős ösztönzést adott az a tény, hogy az Anjou dinasztiához tartozó I. Károly (Károly Róbert), 1301-1342 között uralkodó magyar király, 1315-1323 között a Bega parti városba helyezte át udvartartását. Természetes, hogy az udvartartással együtt, a régi ispáni megerősített település helyében épített vár környékén, a királyi hivatalnokok mellé jelentős számú várépítő és kereskedő telepedett le. 1323-után, a királyi udvarnak a Visegrádra történt áthelyezése ellenére, a fontos kereskedelmi és hadi útvonalak melletti Temesvár jelentősége továbbra is fennmaradt. Különösen, I. Károly utódjának, Nagy Lajos (1342-1382) király hosszantartó balkáni hadjáratai és az 1375. után jelentkező oszmán veszedelem idején nőtt meg a királyi vár mellett kiépült, falakkal körülvett város stratégiai jelentősége. A többször is Temesváron tartózkodó Nagy Lajos, 1365-ben címert és jelentős kiváltságokat adományozott a városnak. Ez az első ismert magyarországi városi címeradomány. Sajnos, akárcsak a legtöbb kora középkori oklevelek nagy része, a hosszantartó török fennhatóság ideje alatt, ez az oklevél is megsemmisült. Hogy a városi jogokkal együtt járó bírói hivatal már a török hódoltság ideje előtt is létezett, arra az aradi káptalan által 1390. március 7-én kiállított oklevél utal, mely Temesvár bírójaként Posztós Mihálynak (Mychael dictus Poztos) nevezett személyt említ.

2 A Posztos név, arra is utal, hogy viselője, vagy annak egyik elődje posztókészítő, vagy posztókereskedő lehetett. Mindkét feltevés lehetséges, 1 GECSÉNYI Lajos: Községi és városi pecsétek Győr- Mosón-Sopron megyékben a XVII-XVIII. században. Győr, 1996, 15. 2 PETROVICS István: Egy 14. századi temesvári bíró: Posztos Mihály. In: Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historica . Szeged, 1996. 91-101. 459