A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
Az államhatalomnak sikerült helyreállítani a katolikus papi békemozgalmat is. Igaz a szervezésben a püspöki kar is részt vett, hogy az irányítást kézben tudja tartani, de végül kompromisszumos megoldás született 1957. máj. 22-én. A püspöki kar a békemunkát egyházi keretben, az Opus Pacisban végezte, mely elvüeg önálló volt, de átvette az országos béketanács által fölvetett gondolatokat, melyeket egy közvetítő szerv az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága közvetített. Az OP elnöke Grősz József, az OBKB elnöke pedig Hamvas Endre lett. Rövidesen az OBKB a Hazafias Népfront keretében, Hamvas püspök és más egyházi vezető tiltakozása ellenére kiépítette megyei szerveit, és átvette a gyakorlati békemunkát, az OP pedig reprezentatív szervvé zsugorodott. 7 6 A csongrád megyei katolikus papi békebizottság elnöke Molnár Antal kanonok főesperes belvárosi plébános, titkára pedig Pozsgay Pál alsóvárosi esp. plébános lett. A vezetőség tagjai lettek még Szegedről: Merksz Elemér püspöki helynök, Nagy Tibor püspöki titkár, dr. Szilas József teológia tanár. 7 7 A Rákosi érára jellemző egyházpolitikát 1958 után fokozatosan fölváltotta a nemzeti egységet előtérbe állító népfront politika. Az államhatalom az egyházakat már nem kikapcsolni akarta, hanem hasznossá tenni. 7 8 A mérleg nyelve azonban időnként balra billent, adminisztratív lépések is történtek az egyházzal szemben: 1959 őszén volt a Központi Hittudományi Akadémia szeminaristáinak „lázadása", 1961 februárjában pedig azért rendeztek 400 lakásban házkutatást és tartóztattak le 85 személyt, mert „a rendszerváltozásra várva, kádereket képeztek, vagyis elit nevelést folytattak". A per elsőrendű vádlottja Havass Géza volt, bár nem ő kapta a legsúlyosabb ítéletet. Havass Géza 1957 februárja óta ismét Szegeden volt. Hamvas püspök a püspöki számvevőszék vezetésével bízta meg, és ezen kívül még hittant tanított, és kisegítő lelkipásztori munkát is végzett. A püspökkel időnként följárt Budapestre ottani volt tanítványaihoz, és ez minősült végül is szervezkedésnek. 7 9 A fiatalok között végzett lelkipásztori munka miatt 1961. febr. 1-én Katona Nándor szegedi lelkésznél is tartottak házkutatást, de „csak az írógépét és néhány könyvét vitték el, ő maga szabadlábon maradt. Két és fél évvel később, 1963. aug. 22-én ismét megjelentek nála a nyomozók. Most már bírósági pert is kreáltak, de végül szabadlábra helyezték, azzal a föltétellel, ha eltűnik Szegedről. Hamvas püspök 1963 októberében a Békés megyei Kaszaperre helyezte, de mégsem kerülhette el a letartóztatást: 1964. márc. 11-én, izgatás büntette miatt, 1 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de a fellebbviteli bíróság ezt túl enyhének találta és 1964. április 30-án egy évi végrehajtandó börtönbüntetést szabott ki, melyet le is töltött. 8 0 A fő vonal mégis a pragmatizmus felé haladt, és találkozott a nemzetközi enyhüléssel, a katolikus egyház megújulásával, a Vatikán új keleti politikájával. 76 Békepapok, 123-153. old. 77 ÁEH Ach. 150/1958 78 Lexikon, 393. old. 79 Lásd: ELMER István: Börtönkereszt. Budapest 1994. Havass Géza visszaemlékezése, 152-165. old. 80 HETÉNY1 Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. Abaliget, 1994. II. kötet. 223-227. old. 423
