A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
és Hamvas püspök (meghívásra) a Hazafias Népfront előkészítésében is részt vettek és vezető tisztséget is vállaltak. Hamvas püspökben azonban nem oszlott el a rendszerrel szembeni bizalmatlanság és egyháza sorsáért való aggodalom. Ezt Horváth Jánosnak az AEH elnökének szóban elmondta, írásban megküldte, az utókor számára pedig dokumentálta: „A bizalmat köszönöm, és aggodalmaimat szóval kifejeztem: nem vagyok szocialista sem kommunista és nem vagyok politikus sem. Politizálni nem is akarok. Elnök Úr biztosított, hogy a meghívás elfogadása nem jelent semmiféle olyan elv, vagy programpont elfogadását számomra, ami egyházam tanításával ellenkezik, vagy azzal nem egyezik. Eszerint senki tőlünk egyháziaktól nem kíván olyan nyilatkozatot vagy lépést, amely katolikus hitünkkel és egyházi mivoltunkkal össze nem egyeztethető; csupán csak népünk jólétének emelése és a törvényesség erősítése körül óhajtja a Függetlenségi Népfro nt az egyházak közreműködését... Ezeket óhajtottam kifejteni, amikor a meghívást elfogadom." Az irattári példányon a püspök kézírásával még a következő áll: „Ezt szándékoztam küldeni. Talán még szükséges lesz ilyen nyüatkozat." A legális munka mellett, az ötvenes években Szegeden létezett egy illegális egyházi munka is. Lakos Endre s. lelkész — Bulányi György eszmei és gyakorlati irányításával — 1949 nyarán egyetemista csoportokat hozott létre 10-12 fővel, majd a létszám gyorsan nőtt. Ténykedéséről beszámolt Hamvas püspöknek is, aki tudomásul vette, és némi anyagi segítséget is adott. 1950 tavaszán már 60-70 fő volt csoportjaiban, zömmel orvostanhallgatók és TTK-sok, de voltak más karokról is. Létezett egy másik csoport is Kovács Mihály piarista szerzetes vezetésével. Nem volt szoros kapcsolat közöttük, és a szerzetesek kitelepítése után Kovács Mihály ki is esett a munkából. 0 főleg időszerű kérdéseket dolgozott föl csoportjával, Lakos pedig rendszeres anyagleadást végzett. Az ország más városaiban is volt üyen csoportmunka, de nem volt központi irányítás, Bulányi György ugyan időnként adott útmutatást, de nem kötelező érvénnyel. 6 4 1951 nyarán Lakos Compendium címmel dolgozott ki tematikákat, mely három témakörből állt: 1. A teremtő Isten. 2. A megváltó Isten. 3. A megszentelő Isten. Csak az első téma földolgozására maradt ideje. 6 5 Lakos foglalkozott felső tagozatos általános iskolásokkal és alsó tagozatos ministránsokkal is, akiket „Karikák"- nak hívtak, és körülbelül 15-20 gyerek tartozott ide. 1952. aug. 28-án vége szakadt Lakos Endre szegedi tevékenységének. Az AVH ügynököt épített csoportjába, letartóztatták és börtönbe csukták. 62 Püsp. Lev. 1650/1954 63 BÁLINT László: Lakos Endre 1919-1969. Bp.-Szeged. 2000. 16. old. 64 Uo. 20. old. 65 Uo. 25. old. 420
