A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között
ratív igazgatója, ő szerezte be mind a három mozi számára a filmeket, 5 5 bár az 1937-es Filmművészeti Évkönyv műsorkötőként a Belvárosi mozi igazgatótanácsának két tagját: Lippai Imrét és Sugár Sándort nevezte meg. 1926-ban a Belvárosi Mozi Rt. rendkívüli közgyűlésen határozott a társasági elsőbbségi részvények visszavásárlásáról és az alaptőke leszállításáról 6.400000 r/? koronáról 6 millió koronára. A nagymértékű infláció megnehezíti a tájékozódást, ráadásul az új magyar nemzeti valuta feltételeinek megteremtése után 1927. január 1-től a koronaérték helyébe a pengőérték lépett: 1 pengő = 12500 koronával. 5 7 A szegedi mozik helyzete a pénzcsere ellenére stabü maradt. 1927 közepén a pár évvel korábban épült Belvárosi mozit újították föl nagy költséggel Bartos Mór műépítész vezetésével, 5 8 1928-ban a Korzót. Amíg a füm eljut odáig... címmel a Szegedi Napló a korabeli fümforgalmazás rejtelmeibe vezette be az olvasót. A mozik műsorát a nyolc nagy fümkölcsönző intézet kínálatából, a budapesti cenzúra bizottság engedélyezte filmekből állíthatták össze. A kölcsönző készítette a feliratokat és 2-3 másolatot. A mozik bruttó bevételükből 15 % vigalmi, 2 % forgalmi, 8 % hadirokkant járadékot, 10 % kultuszadót, 1 % cenzúrabizottság és 1 % magyar füm gyártásalapot fizettek. Magyar filmgyár ekkor még nem is létezett. A kiadásokat növelte a fümkölcsönzési díj, a reklám és természetesen a működési- és bérköltség. Szegeden a három mozi egységes üzemi kezelés alatt állt, hasonlóan több nagyvároshoz pl. Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen. A három szegedi mozi 80 embernek adott munkát. Nyáron két, ezer embernél nagyobb befogadó képességű kerthelyiségben is tarthattak vetítést. 5 9 Az 1920-as évek vége a némafüm korszak végét jelentette és a gazdasági vüágválság kezdetét. Valószínűen ezekben az években Belvárosi mozi eredeti részvényeseinek maradéka is megvált a moziban lévő üzletrész tulajdonától és nagy része a Lippai család kezébe került. A nagy érdeklődéssel várt hangosfilm vetítésének technikai feltételeit Szegeden először a Belvárosi moziban teremtették meg. Már 1929 végén tervezték az áttérést a „beszélő" fűmre, de az első vetítésre csak fél év múlva került sor. A hangosfilm bevezetését 1929 nyarán tanulmányút előzte meg. A magyar füm és mozi szakma minden számottevő tagja, szakírók és a budapesti napüapok munkatársai, mintegy hetvenen, köztük Horacsek Rezső a Belvárosi mozi igazgatója és az igazgatósági tagok Berlinbe utaztak, hogy a helyszínen tanulmányozzák a beszélő fümek készítését, lejátszását, a mozival összefüggő technikai újdonságokat, új fejlesztéseket, legfőképpen a megvásárolható hangos füm leadó készülékeket. Horacsek igazgató több részes beszámolót írt a tapasztalatokról a Színházi Újságban. 1929-ben - mint írta — Berlinben ugyan minden utca sarkán 55 Színház és Társaság 1925. jan. 5. 25. Szeged szilvesztere; „A mozikban Horacsek Rezső igazgató nagyszerű filmekkel gondoskodott a szórakoztatásról." Szegedi Napló 1927. jan. 1. 5. 56 Szegedi Napló 1926. márc. 28. 13. 57 LEÁNYFALUSI - NAGY 2006. 10. 58 Szegedi Napló 1927. jún. 29. 4. 59 Szegedi Napló 1927. jún. 19. 7. 385
