A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
nokság részére laktanya, úgy a 174- számú Tüzér tartalék lovai számára laktanya [...] és istállók készíttetése határoztatik el." 1851. január 10-én a szegedi sörház leégett, majd a vasúti közlekedés megnyitása (1858) és a kőbányai sör zavartalan behozatala révén a szegedi sörgyártás mindegyre hanyatlott. A kiépült vasúthálózat szinte teljesen átvette az áruforgalmat, amelynek csak a sörbehozatala évi átlag 3.530 métermázsa volt. 18 3 A sörfőzést Pestre központosító törekvéseket segítette, hogy 1862-re a egyre nagyobb számban adták ki ide a királyi engedélyt a szabad ipargyakorlásra, illetve regálé-bérletekre. Ugyanekkor Pest városa és a még különálló Kőbánya kemény szankciókkal védte a „pesti sör"-t a bécsi sör beözönlésével szemben. Fontos volt még a sör minősége szempontjából a víz íze és tisztasága is, és ez Szegednek a kőbányai karsztvízzel szemben esélyt sem adott. A régi Szeged egyik utolsó sörfőzője a makói születésű Schmidt József (1795-1870) volt, aki a palánki sörházban, későbbi tréfás nevén a „flóriánkaszárnyában" készítette a keserű italt. Mint említettük, az itt működő sörházról kapta nevét az egykori, ma már nem létező Sörház utca. 18 4 S miután Szent Flórián a tűzoltók mellett a serfőzők védőszentje is, a sör szintén ironikus nevet kapott: „flóriánvíz 1864 után azonban már új bérlője nem akadt a szegedi regálénak. A szegedi sörfőzés a kiépült vasúti közlekedés és a kőbányai sör egyeduralma folytán hosszú időre megszűnt. A megüresedett épület jövőjéről és rendeltetéséről újabb műszaki felmérés és terv készült. Ilyen volt Nováky György (?-1876) városi főmérnöknek „A serház épületének lakható állapotra átalakításáról" készített 1870. évi műszaki rajza. (91. kép) Kováts István (1822-1902) építőmester vállalta egyes régi épületrészek elbontását, az új és „komfortos" egységek (pl. közös kéménnyel ellátott fűthető szobák) kialakítását, valamint az épület általános magasítását. Végül részben katonai laktanyának („Flóriánkaszárnya"), részben iskolának használták. A helyi sörfőzés ideiglenes megszűnése után a sörbehozatali és sörmérési díjak szedése bőségesen kárpótolta a várost elvesztett javadalmaiban. 18 6 182 Ebben az időben, mint katonai kóroda [kórház] működött átmenetileg. — Szeged Város Tanácsának iratai. Leffter Mihály tanácsnok után maradt iratok (1830-) 1848-1864. 308. 1528/1849. november 5. 715. 183 REIZNERuo. 184 A nagy Víz után Ipar utca lett a neve, itt született Juhász Gyula. Szülőháza helyén ma a sebészeti klinika áll. In: PÉTER László: Klauzál családja. [Tanulmány] Kortárs, 2001/5. május 185 Tervezet, Nováky György főmérnök műszaki rajza, 1870. január 7. - Magyar és német nyelvű megjegyzésekkel ellátta: Kováts István építőmester, 1870. január 10-én és szeptember 22-én. MFM, Történeti Osztály gyűjteménye. 186 REIZNER uo. 327
