A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

városunkban. Kezdetben a tanács kényszerűségből — a kunokkal folytatott terü­letjogi vetélkedés okán is — eltűrte az önkényeskedését. 1711 júniusában azonban panaszaival a helyi kamarai prefektúrán keresztül a bécsi udvari kamarához, majd a királyi kancellária útján Eleonóra (1655-1720) régens anyakirálynéhoz, a korábbi német-római császárné és magyar királyné­hoz, I. Lipót befolyásos özvegyéhez fordult. 16 1 A panaszbeadványban sérelmez­ték: hogy az addig városi ital-, sör- és húsmérési jog a császári katonatisztek birto­kába került s hogy a várparancsnok saját kiadású útleveleinek kiváltására kényszeríti a bánáti (akkor még török) partról a Tiszán átkelőket és ezek után ille­téket szed. A városi kiváltságok között a sörfőzde és a sörmérési javadalom a második leg­jelentősebb bevételi forrás volt. 1718-ban például a városi sörházat a német Khell András, Kucser Kristóf és Pors József egyenként 30 forint bérösszegért működtetr ték. A serfőzés adójából befolyó jövedelem lényegében az ispotályé volt, éppen úgy, mint ekkor mindenütt az országban. A piaristákat is a ser és a mészárszék jö­vedelméből tartotta el a város 1720-ban. A nagymértékű sörrel élést jelzi, hogy más magyar városok módjára a bérbe adott városi serfőzőház évi árendája 1.700 1 fi 9 forintot hozott Szegeden 1722-ben. „...1722-ben a barátok [az egykori palánki mariánusok?] szomszédságában levő sörházat Kolb János György 1.700 forintért 3 évre bérbe vette. 16 3 E serfőzde azonos lehet a város palánki sörházával, amely egy­kor a mai Szemklinika helyén állt s hozzá a Sörház utca vezetett. 1724-ben is ugyanennyi volt az árendája. Ebben az időben a méhsert mérő korcsmárosok fe­jenként 15 forintot tartoztak fizetni. Az 1724. évi tanácsi jegyzőkönyv szerint: „...item statuáltatott, hogy két Serfőző Ház légyen, az egyike Felső Városban, a mási­ka Alsó Városban." 16 4 Az 1725. évi tanácsi jegyzőkönyvben a kiadások között ol­vasható: „...a Ser Kazánért és másféle Bécsi Portékákért 718 fi 71 d. Az asztalosnak Kazán körül való Könyöklőért 9 fl. 136." 16 5 Szeged másik, már bizonyosan korábban létező 17. század végi sörházának pontos helyét és alaprajzát egy 1724. május 10-én készített, a bécsi Kriegs­archívumban őrzött francia nyelvű hadmérnöki vár- és várostérképről ismerjük. A rajta felsorolt számos objektum között a monumentális, zárt udvaros Braßserie [brasserie = serfőzde] téglalap alakú épülete napjaink utcahálózata szerint a Feketesas utca közepén állt egykoron. 1 6 — Megközelítőleg a Reiger-, későbbi ne­vén a Csorvay-ház (1865) telkén, a mai Szegedi Városi Televízió épülettömbje, a né­161 REIZNER uo. — A császár harmadik feleségeként a Wittelsbach-házból származó Pfalz-Neuburgi Eleonóra özvegyen is az udvar befolyásos személye maradt. 1711 áprilisában a császári trónon ülő fiának korai, hirtelen halála után elvállalta a régensséget addig, amíg kisebbik gyermeke, Károly főherceg vissza nem tért Spanyolországból Bécsbe. 162 BEVILAQUA-BORSODY Béla: Szeged régi serfőzése Délmagyarország, 1931. április 25. 163 REIZNERuo. 164 REIZNERuo. 165 REIZNERuo. 166 Térképmásolat Szeged korabeli várának megerősítési tervéről: Plan de Chatteau et de la Ville de SEGEDIN du 10 May 1724. WIEN, Kriegsarchiv I.C.V.l 6594. - Eperjessy Kálmán másolatgyűj­temény, 1929. 2579 sz. Az értelmezésében Kratochwill Mátyás építésztechnikus, helytörténész volt szíves segítségemre. 324

Next

/
Oldalképek
Tartalom