A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
„...A negyvenes évek legelején a cég ügyeinek intézését ténylegesen Margit nagyanyám vette át - erről nyíltan ugyan senki sem beszélt a családban — Károly nagyapám csak az adminisztrációt végezte. A »Főnökasszony« intézte az aktuális üzleti ügyeket, tárgyalt az ügyfelekkel, a fuvarosokkal és az alkalmazottakkal. Édesanyám, Szőke Márta emlékezete szerint »férfiakat megszégyenítő határozottsággal és modorban«. Ehhez tudni kell, hogy amíg Károly nagyapa alacsony termetű, 165 cm magas, csendes modorú és szerény külsejű ember volt, addig Margit nagymama 175 cm magas, tekintélyes külsejű, 100/120 kg súlyú, délceg tartású, igen határozott fellépésű és ellentmondást nem tűrő asszony volt. A cégben a sör forgalmazása lassan ismét egyenesbe került..." A CSALÁD A n. VILÁGHÁBORÚBAN ÉS AZ 1950-ES ÉVEKBEN „...Már a II. világháború alatt, 1942 után történt, hogy egy nap egy Wehrmachtteherautó állított be a kereskedés udvarára; a kocsi parancsnoka »Herr Hutter«-t kereste. Mikor megtalálták, egy csomó göngyöleget kezdtek lepakolni a platóról, mondván, hogy azokat az egyik délvidéki ügyfelük küldi, aki eddig nem tudta visszajuttatni a visszajáró üres hordókat, ládákat, üvegeket. A Wehrmacht elvállalta, hogy Szeged felé jövet elhozza a címzettnek, minden ellenszolgáltatás nélkül. " 14( > 1944 kora őszén a család ingóságainak java részét a Hutter-ház emeleti lakrészében és pincéjében raktározták el. A vagyontárgyak itt vészelték át az angolszász szövetségeseknek a város vasúti hídja és rendező pályaudvara elleni sorozatos, olykor jelentős céltévesztéssel járó stratégiai bombázásait. A Palánkban így kapott súlyos találatot az Apponyi utcai családi házhoz közeli egyik bérpalota az augusztus 29-i légitámadáskor. 14 1 A szüntelen bombázások miatt beálló közellátási szolgáltatások megszűnése miatt, majd a Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja katonai egységeinek 1944. október 10-én éjszaka bevonuló csapatai elől Szeged lakosságának egy része elmenekült. A Hutter-Myk házaspár és a család nőtagjai, valamint négy éves unokájuk (Károlyka) a Dunántúlra, nászúknak a Székesfehérvár-közeli Antónia-puszta nevű majorságába húzódtak. A ma már nem létező pusztán volt tanyája a makói származású dr. Szőke Gyula (1881-1945) ügyvéd és felsőházi tagnak, valamint feleségének, Glattfelder Katalin Olga (1888-1959) műfordítónak. Katalin, a híres Glattfelder hintó- és kocsigyártó család leánya, Moóri Glattfelder Gyula (1874-1943) csanádi püspök unokahúga volt. (81. kép) A családok kényszerű itt tartózkodása alatt esik szovjet fogságba a keleti frontvonalon a Hutter házaspár nagyobbik fia, Károly, magyar királyi honvédorvos, és kisebbik gyermeke, Hutter György (1919-2000) banktisztviselő. dásából jött létre 1932-ben, megalapítva az Auto Union AG márkát, amelynek emblémájául a négy karikát választották. 140 Dr. Hutter Károly visszaemlékező sorai uo. 141 Szeged története 4. 1919-1944. Szerk.: SERFŐZŐ Lajos Szeged, 1994. Kiadó: Somogyi-könyvtár 515. o. 316
