A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
T.KNOTIK Márta: Kiss Pál (Palcsi) kocsmáros (1834-1925) és családja
donosa Brunner József. Adataink alapján, a Kiss család a Kölcsey utcából a Szentr háromság u. 5. számú házba költözött, ami ekkor Kiss Pál tulajdona lehetett. 1905-ben itt halt meg Bainville Józsefné Kiss Borbála, 1907-ben pedig édesanyja Kiss Pálné Vankó Borbála. Az Építési törzsköny bejegyzése szerint a ház helyére 1911-ben Magyar József építtetett emeletes házat, aki Kiss Júlia férjével lehet oo azonos. 1925-ben ebből a házból temették el Kiss Pált, néhai Vankó Borbála özvegyét. Kiss Emília, Kiss Pál és Vankó Borbála 1871. március 23-án született, 23 éves hajadon leánya Kölcsey u. 4 szám alatti lakos házasságot kötött Steingassner István hírlapíróval 1894. november 28-án a belvárosi templomban. A vőlegény Steingassner József és Strőbl Mária 1866. december 21.-én Cegléden született 28 éves nőtlen fia, Szeged Margit (Gutenberg) utca 6 szám alatti lakos. 3 3 Steingassner István Cegléden született Steingassner József és Strőbl Mária ismereteink szerint legkisebb gyermekeként. Szülei: apja, Steingassner József házassági és halálozási anyakönyvének adataiból születése 1825-re tehető, származási helye „Hörzdorf Osztrák". Péter László Steingaszner József születését 1825. aug. 29-ben jelöli. 3 4 Neve a tanácsi jegyzőkönyvekben 1851 március 28-án szerepel először, melynek tárgya egy március 4-i megkeresés. Majd május 12-én fölvétetni kéri magát a város lakosai közé. 3 5 Kérését 1852-ben megismétli, április 5-én meglakosítják, és április 14-én házasságot köt. Halálakor 1883. december 2-án Steingaszner József vendéglős on Strőbl Mária férje 58 éves, Oroszlán utca 9 szám alatti lakos. Halálával kapcsolatban Tömörkény Erzsébet szavait idézzük: „A Steingasznerok az árvízkor Makón voltak. Amikor Steingaszner nagypapa fekete himlőben meghalt a vendégek nem jöttek be a kávéházba így visszamentek Makóra." Oroszlán u. 9. (*Palánk 249.) Iskola u. sarok. = Oskola u. 8, Palánk sarok helyén. 3 7 A Szegedi Hiradó megemlékezését idézzük: „A boldogult városunk egyik legrégibb s legismertebb vendéglősei közé tartozott a már 1851-ben látogatott, jóhírű üzlettel bírt. Később sok súlyos anyagi csapás érte, de azért újból fölküzdötte magát s legutóbb az 'Arany oroszlán'-hoz címzett vendéglőt és kávéházat bírta. Szelid lelkű, egyenes, nyílt jellemű, becsületes ember volt s halála széles körben 32 SZL: Tanácsi iratok 23757/1910, 30622/1911. 33 Belvárosi r. k. plébánia házassági anyakönyv. 34 PÉTER László: Tömörkény szülei. MFMÉ Irodalom és művészettörténeti tanulmányok. Szeged, 1999. 87. 35 Szeged város tanácsi jegyzőkönyv 1666/1851: „Poisdorfi cs. kir. járásbeli kapitányság folyó év s hó 4 én 2387 szám alatt kelt levelében Steingaszner Jósef helyben tartózkodó pinczért az avató Bizottmány elébe állittatni, s őt besorozni kéri. Ezen megkeresés, tellyesítés végett elnök polgármesternek kiadatik." Május 12: 2416/1851: „Steingasztner József pintzér város lakossának fölvétetni könyörög." május 14: 2495/1851. Február 16: 781/1852, április 5: 1744/1852, május 14: 2525/1852. 36 Belvárosi r. k. plébánia halálozási anyakönyv. 37 T. KNOTIK 2002. 59. T. KNOTIK 2005. 2526. 30
