A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
Hutter József nagykereskedésének 1896. évi tőkeerősségét jól szemléltetik azok az utóbb az örökösekre és a leszármazottakra maradt, hosszú távú befektetést szolgáló nagy értékű részjegyek (részvények, részvényjegyek), amelyeket állami garanciával országos és helyi ipari társulások, testületek és szövetkezetek adtak ki. (62-65. kép) Ilyen volt többek között a Szegedi Szállodások, Kávésok, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának Szikvíz-gyári Szövetkezete (1895) alapításában elsőként kiadott 60 koronás értékű, névre szóló részvény. A díszes igazoló dokumentumok mindegyikét a tisztségviselők látták el aláírásukkal, mint: Fuchs Antal ipartestületi elnök, Vadász István ipartestületi tag, Keth Károly felügyelő bizottsági elnök, Bartutz (Bartucz) István igazgatósági tag, mint cégjegyző — a Szeged-Szatymazi Gazdakör (1884) alapító tagja —, valamint a szövetkezet részéről Juránovics Ferencz elnök, bor- és sörkereskedő (Kőbányai Polgári Serfőzde Rt. Kőbánya) és Priváry Pál alelnök. A család a kétévenként járó osztalék nagy részét azonban sosem vette fel. 3 3 A visszamaradt részvényekből, illetve az igazoló szelvényekből a leszármazottak ma is számos darabot őriznek. * A századfordulót megelőző anyagi jólét, az Osztrák-Magyar Monarchián belüli általános gazdasági fellendülés a szegedi Hutter kereskedőcsaládban is éreztette pozitív hatását. A „boldog békeidőkben" az egész évi munka utáni feltöltődést és a gyógyulást szolgálták a horvátországi napfényes Abbáziában tett évenkénti nyaralások, az Egyiptomban vagy a Magas-Tátra üdülőhelyein, a festői szépségű hegyek között eltöltött vakációzások. 1896. október l-jén azonban előre nem látható családi tragédia történt. Jusztina asszonyt a tátrai kora őszi nyaralása alatt először kisebb baleset érte az egyik kiránduláson — sógora, dr. Hankó Arthur 3 4 poprádi főorvos kezelte a sérülést —, majd váratlanul hirtelen szívszélhűdésben elhalálozott a poprádi szanatóriumban. 54 éves volt: „Hutter József szegedi bornagykereskedőt súlyos csapás érte. Neje, született Strőbl Jusztin Poprádon hirtelen meghalt. — A gyászos esetnek igazán tragikus előzményei vannak, melyek az özvegyen maradt férjet mélyen megrendítették. Hutter Józsefné ugyanis a Tátrában nyaralt, s éppen haza akart jönni Szegedre, egy kiránduláson megcsúszott s lábát törte. A poprádi főorvos, dr Hankó Arthúr, az elhunyt sógora a legodaadóbb ápolásban részesítette a szerencsétlen úrnőt, s már-már lábadozóban volt, amikor hirtelen szívszélhűdés érte. Az elhunyt úrnő holttestét vasárnap reggel hazahozzák Szegedre, s itt temetik el vasárnap du. 4 órakor. A gyászmise pedig hétfőn de. 10 órakor lesz a belvárosi templomban. A megboldogultnak kiterjedt rokonsága, a Steingassner és a Strőbl csa33 A forint 1946. augusztus 1-jei bevezetése után, 1947. február 26-án a szegedi Vendéglősök Szikvízgyára, Mérey u. 13. — teljes nevén a Szegedi Szállodások, Kávésok, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának Szikvízgyár Szövetkezete — levelet küldött a Hutter család tagjainak, hogy a nevükre korábban jegyzett részvényeiket váltsák be, illetve saját érdekükben a céget felkeresni szíveskedjenek. 34 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) választmányi tagja (1883-tól). A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. Forrás: Kalmár Lászlónak, a Természetbarát Híradó (1990) szerkesztőjének közlése. 276
