A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
A HUTTER ÉS FERENCSEVITS NAGYKERESKEDÉS ELSŐ TELEPHELYEI A vállalkozás alapításának éve és legelső helyszíne kétséget kizáró korabeli okirattal nem támasztható alá. Sajnálatosan nem található föl Szeged város egykori törvényszéki (cégbírósági) iratai között az ezt igazoló dokumentum — minden bizonnyal selejtezésre került. Fennmaradtak viszont a levéltári mutatók címjegyzései, amelyek közvetve az 1885. évi cégalapításra utalnak. 1886 és 1888 között ugyanis több hivatalos irat (kérvény, beadvány, határozat, végzés és engedély) foglalkozik „Hutter József, illetve „Hutter József és társai" kereseti ügyeivel — mint például telekkönyvi végzés, ablak- és ajtóvágatási, valamint használatbavéteoo li kérelem. A cég telephelyének legelső írásos említése — „Dugonics tér 2." — a város 1892. évi virilista-jegyzékén fedezhető föl. 2 4A Szegednek legtöbbet adózó vállalkozásokat és vállalkozókat sorra vevő lajstromon a 403 név között a Hutter és Ferencseuits kereskedés a 41. helyen áll 407 korona 45 fillérrel. A háznév nélküli telephely-megjelölés az 1867-ben épített Weisz-ház (Vajda-ház) udvarára és pincéjére vonatkozhat, ahol a kereskedés mintegy hat éven át, 1891-1892-ig működött. (5. kép) A ház tulajdonosa, Weisz Sámuel (1881-től Vajda Samu) kóser bormérési joggal rendelkezett, s tagja volt a köztörvényhatósági bizottságnak. Az épület a pince és a tágas udvar mellett 16 szobát és nyolc bolti helyiséget foglalt magába. E polgárház születésében szerepet játszott a szegedi zsidóknak 1859-ben adott azon joga, hogy ettől kezdve a város bármely részében ingatlanokat szerezhettek és birtokolhattak. Hutter József 1892-től, mint Szeged vagyonos borkereskedőinek egyik tekintélyes képviselője, tagja lett az a köztörvényhatósági bizottságnak — az önkormányzati testületnek —, és rangjából adódóan aktívan kivette részét a város kereskedelmi tevékenységének szervezéséből. 2 5 Kereskedésének székhelye ekkor már a köztér túloldalán, a Dugonics tér 12. szám alatti Krausz-házhan — a Krausztestvérek, Benő és Albert 1884-ben átépítette házában — működött. 2 6 (6. kép) Ezt egy fejléces céglevél kétséget kizáróan bizonyítja, amelyet a város Javadalmi Tanácsához 1893. május 23-án juttattak el. 2 7 (10. kép) A helyváltoztatást bizonyára a jelentősen nagyobb udvar és a ház terjedelmes pincéje indokolta. (7. kép) Az építmény 1884-ben egy nagyobb mérvű átalakításon ment át. Ma is látható 23 Szeged Város Tanácsi Iratai: 676/1886. számú ügyirat Hutter József részére végzés kézbesítéséről: 5133/1886; Hutter József és társai bekebelezési ügyében telekkönyvi végzés (1323. sz. alatt), 20202; 20842; 21503/1886; Hutter József részére ajtó és ablakvágatási engedély: 8925/1887; Hutter József használatbavételi ügyében jelentés 3042. sz. alatt: 7508; 8883; 11658; 8925; Hutter József kérése kicseréltetés iránt: 13566/1888. 24 Szegednek évi legtöbb adót fizető városi bizottsági tagok összeállított jegyzéke, 1892. Csongrád Megyei Levéltár. 25 KULINYI Zsigmond: Szeged új kora, 1901. 529. o. 26 Napjainkban, 1933 után újra - mint Katolikus Ifjúsági Ház -, a Belvárosi Római Katolikus Egyházközség tulajdona. 27 A cég fejléces keresetlevele a város Javadalmi Tanácsához, 1893. május 23. (Szeged Szabad Királyi Város tanácsi iktatószáma: 14997 sz. /893.) — Somogyi-könyvtár, Helyismereti gyűjtemény. 273
