A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FODOR Péter: A második világháború harci eseményei Csongrád városában és környékén (1944. október 7—12.)

MIRŐL ÍRT A CSONGRÁDI SAJTÓ A HÁBORÚ UTÁN? Néhány héttel a harcok befejezése után megjelent — igaz csak rövid ideig — a 20 fillérbe kerülő Tiszavidék című városi újság, melynek kiadóhivatala a Kossuth tér 9 szám alatt volt. A lapot a város polgári parancsnoksága adta ki, s a lakosság tájékoztatását, a rend fenntartását szolgálta. Közölte a város vezetőinek és a szovjet parancsnokságnak a rendeleteit, utasításait. Október 29: A rendelet szerint napnyugtától napkeltéig a lakásokat el kell sötétíteni, ha házkutatás során valakinél idegen holmit találnak, akkor halállal büntetik. A város kirendelt polgári parancsnoka: Pozsár János, helyettesei: Vass Árpád, Forgó József. A város betegeit dr. Jánoshegyi Gyula látja el az Iskola utcai egészségházban, komolyabb esetben a Kossuth utcai óvoda román katonai parancsnokságán, súlyos esetben a szentesi közkórházban kell jelentkezni. A 15-60 év közötti férfiaknak és a 15-50 év közötti nőknek kell közmunkára megjelenni reggel 6 órára a Városháza előtt. Aki ennek nem tesz eleget halálbüntetést kap. Október 31: a közmunka szabályai a nőknél megváltoznak: 17 és 45 éves kor között kell megjelenni. November 3: az újság jelenti, hogy október 12-én 25 évi szolgálat után meghalt Szedlacsek István plébános Pestújhelyen, menekülés után, tüdőgyulladásban. Az elsőrendű közszükségleti cikkekre (gabona, liszt, hús, zsír stb.) hatósági árakat állapítottak meg. Azok a nők, akikkel a megszálló csapatok erőszakoskodnak, jelentr kezzenek egészségügyi vizsgálatra. A gyógyszereket az egészségházban Maróthy Edit szolgáltatja. Október 23-án a plébánia adminisztrátorává Furiakovics Miklóst nevezik ki. November 5: kedvezményes vágásra van lehetőség a közvágóhídon, a tejellátás pedig a hat tejbeszolgáltató állomáson oldható meg. A közmunkára kötelezett nőknél természetesen kivételezett a terhes, beteg, beteget gondozó, 7 év alatti gyermeket nevelő vagy rokkant (50% feletti) nő. November 7: az orosz parancsnokság törekszik a visszaélések megszűntetésére, a hét közepén pedig elindult a kompjárat a Tiszán. Összefoglalásként elmondható, hogy elkerülhetetlenek voltak a harcok Csongrád közigazgatási területén, mivel — a geostratégiai helyzetnek köszönhetően — a szovjet Vörös Hadsereg, s a velük szövetséges román csapatok felvonulási területeként szolgált Berlin, Bécs és a hitleri Birodalom felé. A trianoni Magyarországra először a Maros partján fekvő Makó térségében léptek be, s foglalták el a várost. A dél-délkelet felől Budapest felé nyomuló csapatok az átkelésre alkalmas hidakat, folyószakaszokat akarták elsősorban elfoglalni. Csongrádnál évezredekkel korábban is már erre alkalmas hely volt a Böldi-rév, ahol a front elvonulása után ideiglenes hidat épített a Vörös Hadsereg a helyi lakosság munkaerejét igénybe véve. A még élő szemtanúk mielőbbi felkutatása és a velük való interjú készítése (az ún. oral history) különösen fontos a második világháborús eseményeknél, hiszen több mint hat évtized után kevesen vannak és évről-évre kevesebben lesznek a biológia törvényeinek következtében. Még ennyi idő után is előfordult, hogy voltak 38 Tiszavidék 1944. október 29 - november 7., DUDÁS 1989 260