A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FORGÓ Géza: A Makó-Újvárosi Szikszai György Református Általános Iskola létrejötte

lenlegi struktúrából. Ebben az esetben a tanulók fokozatos átcsoportosításával az osztálylétszámok növekednének a megmaradó épületekben." 4 0 Hogyan érintette ez a Széchenyi István Altalános Iskolát, amelynek falai között 1985-ben 479, 1995-ben 314 diák tanult. „A Széchenyi I. Ált. Isk. megszün­tetése szülői érdekeket sért. Esetleg lehetséges az Almási iskolával való in­tegrálása. Ebben az esetben az alsó tagozatok az Almási utcában, míg a felső tago­zatok a jelenlegi Széchenyi Iskola főépületében működhetnének. Ez a megoldás előnyös, mert a Búza u-i épület kiesik a Nagycsillag u-i termekkel együtt, ráadásul megoldódik a Széchenyi iskola jelenlegi tornaterem problémája. Hátrányos azon­ban, mert pedagógiailag is kettéosztja az iskolát." 4 1 A jövő útjait kereső elképzelések szerint tehát az Újvárosi Általános Iskola, amelyet az Almási és a Széchenyi összevonásából hoznak létre, az utóbbi 10 év távlatában — ahogyan az alsós osztályok kifogynak —, feleslegessé válik. A gyer­mekek az Almásiba járhatnak. 4 2 A tervezetet az akkori igazgató Kohajda Zsu­zsanna nem írta alá. 4 3 A további elképzelések szerint az iskola egyvonulatossá válhat (nem lesznek párhuzamos osztályok). 1997. március 24-én szülői értekezletet tartottak, ame­lyen dr. Búzás Péter polgármester mellett a képviselő-testület néhány tagja is megjelent. A szülők bemutatták azt az 1200 aláírást, amelyet az egyvonulatos iskola érdekében gyűjtöttek össze, kiállva Újváros iskolájáért. A polgármester és a képviselők elfogadták az igazgatónő, a tantestület és a szülők érveit. Az iskola egy­vonulatossá válhatott. 4 4 A Széchenyi Általános Iskolát a bezárástól végül is a fenntartóban történt változás mentette meg. A pedagógusok így elvesztették közalkalmazotti státu­szukat, de az egyház hevesebb gyerekkel is tudott indítani első osztályt. A tantes­tületben is megértették ezt, „nagyon megszerettem őket" — emlékezett dr. Keczer Tamás. Az önkormányzatot végül is az vitte rá a tárgyalásokra, hogy így megma­radhatott az iskola. 4 5 Dr. Keczer Tamás véleménye szerint — s ezzel többen is egyet értenek — Makó város református oktatásügye akkor kapott lendületet, amikor Kotormán István lett a lelkész Újvároson. Hasonlóan vélekedett dr. Domokos Mária is: „az ezred­forduló idején a reformátusok között is megjelent az a vezér egyéniség, aki ké­pesnek bizonyult végig vinni az ügyet, és megkezdhette működését a református iskola. Ehhez kellett egy agilis református lelkész Makón, aki azt mondta: van energiám, vannak segítőim, tárgyalóképes vagyok, kérem szépen, szeretném ezt az iskolát." 4 6 Makó Újvároson 1998-ban volt lelkészváltás. Az idősebb korosztály fontosnak tartotta a gyermekek egyházi neveltetését. Halasi Imre iskolagondnok szerint „a re­formátus egyház számára jövő csak akkor lesz, ha lesz iskola." A presbitériumban 40 KECZER Tamás: Statisztikai prognosztizáció az 1996/97-es tanévre. 3. p. 41 KECZER 1997. 4. p. 42 KECZER Tamás: Oktatáspolitikai segédanyag. 1. p. 43 BAKOS András: Új tervezet az iskolák sorsáról. = Délvilág 1997. március 17. 44 BAKOS András: Megtapsolták a polgármestert. = Délvilág 1997. március 25. 45 Keczer Tamás visszaemlékezése 2010. április 15. 46 MEDGYESI 2004. 23. p. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom