A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei

1824-ben az evangélikus gyülekezetben számon tartott 47 házaspárból 15 volt a vegyes (32 %), azaz az egyik fél más vallásfelekezethez tartozott. A férfi többletnek megfelelően 11 esetben volt másvallású a feleség (6 római katolikus, 1 görög katolikus, 4 református) és csak 4 esetben a férj (mind református.) A férfiak könnyebben választottak maguknak nem protestáns társat, míg az evangélikus nők felekezetükön kívül csak protestáns, azaz református férfivel léptek frigyre. Vegyes házasságban nevelkedett a gyermekek 12,5 %. Az evangélikus-római katolikus vegyes házasságokról, az abból született gyermekek neveléséről érdekes kimutatást készített 1819-ben Róka József makói plébános. Ekkor a plébánia kebelén belül mindössze 53 vegyes házasság létezett, or ebből nyolcban (15%) — minden esetben a férj — lutheránus. A magas arány a föntebb előadott folyamatok természetes következménye. A közösség fönnmaradása szempontjából kardinális kérdés, hogy a született gyermekek milyen nevelésben részesülnek. Ekkor a nyolc családból kettő még gyermektelen, a fönnmaradó hat pedig 12 gyereket nevelt. A vegyes házasságokban élő gyermekek neveléséről hozott törvény ( 1790/91. évi XXVI.) és a katolikus egyháznak a reverzálishoz való ragaszkodása nem kedvezett a protestánsoknak. Ezek már eleve „veszteséget" hoztak számukra. A gyermekes vegyes házasságok közül lutheránus módon nevelte utódait Bellovits János és Farkas Erzsébet, míg Malinak Mihály és Geltzingerin Gertrúd legálisan, azaz az 1790-9 l-es törvény értelmében a fiaik Q/? evangélikusok, a lányaik római katolikusok lettek, Mihálovits Gábor — C zeller Jozefa, Csernák János —Juhász Rozália és Öhring János — Czigeltrum Jozefa utódai „ex contractu," reverzális alapján római katolikusok lettek. Lehotzcky János és Újhelyi Katalin esetében eredetileg a nevelés rovatban a „Lutherana" kifejezést olvassuk, amit később kiegészítettek a „R[oma]no Cathilica (ex) consensu patris" kifejezéssel, ami arra utalhat, ha nem is volt reverzális, sőt eredetileg a nevelés talán evangélikus módon folyt, most azonban az apa egyetértésével a gyermekek a római katolikus hit szerint nevelődnek. Korábban említettük, hogy a férfiak aránya mennyivel nagyobb a nőknél. Érdekes, hogy ez a nagy eltolódás még fokozottabban jelentkezett a gyermekek között. Magyarázatát igazán nem tudjuk, talán genetikai okok játszhattak közre, ami viszont állandósította a helyi evangélikus közösségben a férfi túlsúlyt annak minden következményével együtt. 1824-ben a 104 gyerekből 65 (62,5 %) fiú és 39 (37,5 %) a leány. Volt néhány sokgyermekes család, melyben szinte csak fiúk születtek. így volt Maier Jánoséknak öt, Oehring Jánoséknak öt, Mihálovits Gáboréknak nyolc, Fejér Jánosnénak hét, Ték Mihálynénak négy fia. 85 43 esetben volt az egyik fél református, két esetben pedig ortodox. Prolium ex Mixtis Matrimoniis progenitarum in Parochia R[oman]o-Catholica Makoviensi pro Anno 1819. 510.25/1819. MbRefGylt 86 A törvény rendelkezése szerint, ha az apa római katolikus, akkor nemtől függetlenül minden gyermeke római katolikus lesz, ha az anya római katolikus, akkor a fiúk követhetik az apjuk vallását, míg a lányok római katolikusok lesznek. 19