A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
FORGÓ Géza: A Makó-Újvárosi Szikszai György Református Általános Iskola létrejötte
dr. Keczer Tamást bízta meg (1991-2000), aki korábban a minisztériumban foglalkozott a demográfia és oktatáspolitika kapcsolatával. Szakértelmére alapozva készült el a rendszerváltozás utáni első oktatáspolitikai koncepció Makón. Megfogalmazása szerint: „Makó város településszerkezete több évszázad alatt a város gazdasági fejlődésének törvényszerűségeit követve alakult ki. Ha a város térképére tekintünk, látjuk, hogy az iskolák elhelyezkedése is tükrözi az 1900-es évek első felére jellemző gazdasági és társadalmi viszonyokat. Az oktatási intézmények telepítése a korábbi években a területi elveket követte. Ezért az iskola indulása természetes vonzáskörzetek kialakulását eredményezte. A város településszerkezetének változása azonban felveti azt az alapvető kérdést, hogy a nevelő-oktató intézmények q 1 hálózata kövesse-e a város területi alakulásának mozgásait?" Az iskolafenntartás szempontjából a legnagyobb problémát a negatív demográfiai tendenciák jelentették és jelentik. Makó város népessége 3 2 1910 1930 1960 1985 1990 1995 2000 34 918 35 824 29 897 28 962 27 529 26 257 25 392 A város népessége 90 év alatt — 1910 és 2000 között — 9526 fővel csökkent. 1930-tól folyamatosan apad Makó lakosságszáma. Ennek több oka is van. Vidékünkön a demográfiai átmenet hatására csökkentek a halálozási arányok és „közepes ütemű" népességreprodukció volt. Ennek meghatározó szakasza az 1880-1890-es években volt, és lassan elnyúló befejeződése az 1920-as és 1930-as qq évekre tehető. Makót gazdasági, társadalmi, kulturális és közigazgatási szerepe tette vonzóvá a migráció szempontjából. A trianoni békediktátumot követően azonban a gazdasági vonzerőt már csapás érte, az addig kialakult gazdasági kapcsolatrendszerek széthullása, termőterületek és piacok elvesztése, illetve azok megközelítésének nehézsége miatt. A II. világháborút követő társadalmi változások, Csanád vármegye megszűnése és a megyeszékhelyi szerep elvesztése kulturális és közigazgatási vonzerőre mért csapást. A népességszám 1930-ban meginduló negatív változásához hozzájárult a Trianont követő migráció kifulladása ill. a polgári létforma általánossá válása. A gyermeket már nem mezőgazdasági munkaerőként tartották nyilván, előtérbe került az iskoláztatás és az általa megszerezhető presztízs, amit a szülők egy-két gyermeknek tudtak csak megteremteni. Elterjedt az egykés családmodell. A szaporodási index 1960-tól negatív. 3 4 31 KECZER Tamás: Makó város oktatási koncepciója. Makó, 1992. 1. p. 32 Magyarország Történeti Statisztikai helységnévtára. 5. Csongrád megye. Budapest, 1995. 74. p.; Csongrád megye Statisztikai Évkönyvei 1960, 1995, 2001. 33 SZABÓ Ferenc: Népesség, népmozgalom, társadalom. In. Makó története 1920-tól 1944-ig. Makó, 2004. 138. p. 34 ORTUTAY Miklós: Makó oktatásügyének demográfiai változásai 1990-2000. 3. p. 197
