A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SUBA János: A trianoni magyar román határszakasz határjeleinek története 1921-1940
végrehajtandó középítkezési munkákra és azokkal kapcsolatos szállításra vonatkozó általános, valamint a kőfaragó munkákra vonatkozó részletes feltételek voltak az irányadók. 3.5. A határszakasz határköveinek szállítása Az „Árlejtési feltételek a magyar-román határra szállítandó határkövekről" utasítás kimondta, hogy a szállító kötelessége a köveket határra szállítása, a főkövek 150, a közbeiktatott kövek 300 darabonként csoportosítva. 1 9 Magyarországon 13 helyre, a román cégnek 14 helyre kell szállítani az 1 500 db. főkövet, és 3 500 db. közbeiktatott határkövet fele-fele arányban (750, és 1 500 db.)magyar és 90 román területre. Magyar területen kőlerakó állomás volt: Makó, Apátfalva, Csanádpalota, Mezőhegyes, Battonya, Elek, Gyula, Harsány, Biharkeresztes, Nagyléta, Nyírábrány, Vállaj, és Csenger volt. Román oldalon: Csanád, Tornya, Kürtös, Ant, Ilye, Kötegyán, Nagyszalonta, Bihar, Bihardiószeg, Szaniszló, Nagykároly, Gilvádos, Peleske, Mikola, volt. Az első szállítmányt magyar részről Harsány és Biharkeresztes községekbe, román részről Bihar és Bihardiószeg községekbe kellett szállítani, ahol az átvételnek az üzletkötéstől számított két hónapon belül meg kell történnie. Az utasítás előírta, hogy az összes határkövek teljes szállítását 1922. szept.l-ig be kell fejezni. 3.6. A határszakasz határköveinek vizsgálata A határvonal állandósítása sokkal tovább tartott mint az várható volt. Ennek egyik oka a román delegáció által a magyar határkövek ellen emelt állandó kifogása volt. Az átvételi bizottság elnöke Saulescu román őrnagy volt, aki a magyar határköveket gyenge minőségűnek találta. 2 1 Azért nem akarta elfogadni, mert a külső borító réteg nem külön, hanem a belső borítóréteggel egyidőben „döngöltetett" Ezért az átvételi bizottság többször Budapestre utazott. Külön ki kellett rendelni egy beton szakértőt, 2 2 valamint a műszaki egyetem szilárdságtani laboratóriumában Zipernovszky egyetemi tanár végzett törési és nyomási próbákat. A kísérletek bebizonyították, hogy a kövek még az előírásosnál is erősebbek. 2 3 így sikerült 1922. aug. 21.-én egyezséget kötni a román delegációval. 19 Árlejtési feltételek OL. K. 478. 20 Kimutatás a határkövek szállításáról. OL. K 478. 21 A határkövek nem csak rosszak voltak, de nem feleltek meg a műszaki utasítás előírásainak, hangoztatta a román fél. Az tény volt, hogy a határkövek nem feleltek meg a műszaki utasításnak szó szerit, de a célnak a műszaki bizottság véleménye szerint megfeleltek, sőt jobbak voltak, mi nt ha az előírások szigorú betartása mellett készültek volna el. Hosszas huzavona után elfogadták a magyar fél érvelését 1490/hat.-1922. OL. K. 478. 22 A határkövekről szakvélemény 63.533r. 1922/Km. OL. K. 51. 23 A m. Kir. József Műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumával kapcsolatos kísérleti állomás hivatalos bizonyítványa OL. K. 51. 155
