A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták útja a polgári forradalomhoz
Nyisztor György, akit az állampárti történetírás az I. világháború végi MSZDP baloldalának vezető alakjának nevez, szintén támogatta Kunfi programját. 5 2 A legradikálisabb beszédet Pogány tartotta, amelyben a polgári pártokkal való szövetség teljes elutasítását indítványozta, beszédében kijelentette, hogy „semmiképpen nincs szükségünk a polgári pártokkal való szövetségre". E mellett pedig munkástanács létrehozását javasolta. 5 3 Pogány azonban nem szerzett jelentős támogatást, jelzi az egység hiányát, hogy éles konfliktusba keveredett Zádorral. 5 4 Landler, Pogány, Nyisztor és Zádor elképzelései többé-kevésbé eltértek a pártvezetés tervezetétől, ugyanakkor önálló és egymástól különböző javaslatok voltak, ez azt látszik alátámasztani, hogy nem beszélhetünk egységes, már október 13. előtt kikristályosodott belső ellenzékről. Ha közös pontot keresünk a Kunfi beszédével szemben kritikával fellépők között, akkor az a munkásság erejének és felkészültségének megítélésében kezdett körvonalazódni. A párt többségével szemben a kritikusok erősebbnek értékelték a munkásságot. Ez azonban ekkor még nem jelentett éles szembenállást. Lényegében az októberi program mérsékeltebb volt a párt átmeneti programjánál. A kongresszus döntő többsége nem illette kritikával e mérsékeltebb programot, mely a realitásokból próbált kiindulni, és egyfajta gesztusként is értelmezhető a mérsékelt parlamenti ellenzék felé. Az október 8-i programmal kapcsolatban a kongresszuson olyan markáns kritikai hangvétel nem jelent meg, melyet a Szociális Forradalom képviselt. 5 5 A szélsőbalszárny megjelenésére a munkástanácsok megválasztására vonatkozó indítvány tíz százalékos támogatottsága utal. 5 6 A radikális balszárny kongresszusi megjelenése ugyanakkor nem feltétlenül jelentette a bolsevik álláspont térnyerését. Egységes szélsőbal jelenlétéről 1918 folyamán nem beszélhetünk. Az orosz forradalomban tapasztalatot, és hírnevet szerző bolsevik vezetők hazatértéig a hazai szélsőbal döntően a szociáldemokrata kereteken belül, de részben már azon kívül működő anarchoszindikalista, tanácskommunista, bolsevik jellegű irányzat volt. 5 7 A Szociális Forradalom című lap hasábjain a bolsevikok a júniusi sztrájk után megkezdték a szociáldemokrata pártvezetés elleni hadjáratukat, ami elsősorban az előtérbe került balszárny prominensei elleni támadásokat jelentett. Szamuely cikkeinek egyik fő célja a centrum helyére került balszárny kompromittálása, forradalmiságának megkérdőjelezése. 5 8 A pártvezetés elleni bolsevik tá52 MMTVD 4/b. 482. 53 MMTVD 4/b. 483. 54 MMTVD 4/b. 484-485. 55 Elvégeztetett! Szociális Forradalom október 23. In. MMTVD 5. 247-249. 56 A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. Főszerk. VARGA Lajos. Napvilág. Bp. 1999, 118. 57 A szélsőbaldalon a bolsevikok a KMP megalakulása után tesznek szert döntő befolyásra. A bolsevik propagandához hasonló fegyverrel, az orosz forradalom adta presztízzsel a többi irányzat követői nem rendelkeztek. Ugyanakkor nem történik meg a különböző radikális, ultra irányzatok teljes beolvadása. E mellett a bolsevik irányzaton belüli különbségek a Tanácsköztársaság időszaka alatt láthatóvá válnak. 58 SZAMUELY Tibor: A Jó fiúk". Szociális Forradalom, 1918. szeptember 11.; SZAMUELY: Bátrak helye a börtön. Szociális forradalom, 1918. szeptember 24. In SZAMUELY Tibor Összegyűjtött írások és beszédek. Magvető. Bp. 1975, 483-487. 123
