A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták útja a polgári forradalomhoz

volt. Az oroszországi események értelmezési kísérleteiben látható, hogy a több évtizedes szociáldemokrata marxista felfogás és az újonnan ható lenini marxizmus ekkor még nem válik élesen szét, bizonyos esetekben pedig összekeveredik.

4

1 A háborús válság, a munkásság aktivizálódása, az orosz forradalom olyan helyzetben találta a hazai munkásmozgalmat, amikor még nem történt meg a különböző irányzatok elkülönülése. A hazai mozgalomban a forradalmi időszak az erős befolyással rendelkező ausztromarxizmus elgondolásait erősítette meg.

4

2 A hazai szociáldemokrata elit többsége ekkor az oroszországi eseményeket a proletariátus közös harcának egyik színtereként értelmezte. A bolsevik diktatúra „túlzásait" kijavítható és kijavítandó hibáknak tekintették. AZ MSZDP OKTÓBERI PÁRTGYŰLÉSE 1918 októberére nyilvánvalóvá vált a háború elvesztése, a Monarchia válsága krónikussá vált. A szociáldemokraták válasza az október eleji eseményekre az október 8.-i kiáltvány volt. A kiáltvány elfogadására, és tulajdonképpen a felmerült helyzetben kialakítandó taktika eldöntésére október 13.-án összeült az MSZDP rendkívüli pártgyűlése.

4

3 A napirend előadója Kunfi Zsigmond volt.

4

4 Kunfi referátumában kifejti azokat a nézeteket, melyet a párt az elmúlt időszakban képviselt, összefoglalva „a mi jelszavunk: függetlenség az egész világ felé, a nemzetek önrendelkező joga belül, politikai és szociális demokrácia minden dolgozó ember és minden dolgozó néposztály számára".

4

5 Leszögezi, hogy a párt, és a befolyása alatt álló munkásság önmagában nem elég erős ahhoz, hogy programját véghezvigye, ezért az ezt támogató polgári pártokkal hajlandó az együttműködésre. „Mert ha én nem is becsülöm le azt az erőt, amely a munkásokban van [...] mégis számolni kell azzal, hogy mi nem vagyunk az országban az az erő, amely egyedül és saját erejéből ezt a politikai koncepciót rá tudja kényszeríteni az egész országra." — vallja a szónok.

4

6 Kunfi határozati javaslatában kimondja, hogy az 1918. február 10-én tartott pártgyűlés már tárgyalt határozata „nem lehet akadálya annak, hogyha a rendkívüli körülmények szükségessé teszik, a Szociáldemokrata Párt és a párt akcióprogramját elfogadó pártok között ne jöhessen létre körülhatárolt időre és megszabott célra szolgáló együttműködés".

4

7 41 GARAMI: Forrongó Magyarország. 73.; Agárdi Kunfi gondolkodásán keresztül érzékelteti ezt a kettősséget. AGÁRDI Péter: Kunfi Zsigmond. Új Mandátum. Bp. 2001, 45-47. 42 Ebből a szempontból Kunfi, Rónai írásait egyfajta harmadik út felvázolásának lehet tekinteni, mely megoldást akart találni az ortodox marxizmus régóta húzódó problémájára, miszerint a marxizmus forradalmi elméletét a gyakorlatban a reformizmus háttérbe szorította. E régi vita megoldására a gyakorlatban a magyarországi és az ausztriai munkásmozgalom tesz kísérletet. E szempont vizsgálata az 1919-es tanácsköztársasághoz vezető folyamatban lehetséges. 43 MMTVD 4/b. 461-489. 44 A béke kérdése és Magyarország jövő fejlődésének iránya. Uo. 463-475. 45 Uo. 470. 46 Uo. 472. 47 Uo. 475. 121