A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged
tanárember volt, s mint szabadkőműves komoly szerepet töltött be korábban a város társadalmában. Irogatott is, itt például — Leánydiák címmel — egy pedagógiai tanulmányt olvasott föl, irodalmi jelentősége azonban csekély. Tömörkény és Thury jelentőségével azonban a közönség nagyjából-egészéből már tisztában volt, legalábbis mindkettőjükben jelentős írót láttak. (Ez a közönségreakciókból egyértelműen kiderül.) Tömörkény másodikként olvasott föl, Vakok című rajzát, „újabb irodalmi munkásságának eddigelé még ösmeretlen termékét" mutatta be. Jellemző, hogy: „A kitűnő írót már megjelentekor meleg tapsokkal üdvözölte a közönség, mely feszült figyelemmel, fokozódó tetszéssel hallgatta meg a »Vakok« szomorú történetét", s „a hallgatóság a felolvasás elhangzása után [is] hosszasan megtapsolta érte a népszerű írót." 8 1 Thury, mint vendég, a program fő attrakciója lett, s harmadik, záró előadóként lépett föl. Szereplésének leírását érdemes teljes egészében idézni: „A jeles írót már megjelentekor tapsolta a közönség, melynek soraiban akadtak olyanok is, kik a »Katonák« szerzőjét még azon időből ösmerik, mikor hajdanán a »Szegedi Napló« munkatársa volt, míg a többiek előtt nagyérdekességű, értékes irodalmi munkásságával tette ösmertté a nevét. A melegen fogadott író ez alkalommal több apróbb írást olvasott föl »Kicsi mesék — nagy uraknak« címen, ezek mindenike elmés, bölcseleti mélységű szimbolisztikus történet, mely az igazság harmatnyomát kutatja, s a harmatgyöngyök helyett megmutatja a sarat, amellyé az emberek azokat változtatják. A közönséget egészen meghódították ezek a rejtett, de könnyen megérthető célzatú apróságok, s a sikerült felolvasást nemcsak a legvégén, hanem az egyes történetkék után is zaQfl josan megtapsolta." Nem tudjuk, meddig maradt ekkor Szegeden Thury, s a város művészvendégei közül kikkel is jött össze. (Rippl-Rónaival valószínűleg igen, hiszen a jeles festőművész Tömörkénnyel is ekkor ismerkedett meg, s vagy a vasárnap déli ebédkor, vagy valamilyen délutáni közös programban Tömörkény társaságában összejöttek.) Legkésőbb hétfőn, április 1-én azonban Thury alighanem visszautazott Pestre. A fölolvasás szövegét a Szegedi Napló húsvéti, áprüis 7-i melléklete mindenQO esetre megjelentette, lapalji jegyzetben tudatva az olvasókkal, hogy azt a „Dugonics-Társaság március 31-iki ülésén felolvasta a szerző". E közlésből tudható, hogy a Kicsi mesék voltaképpen nyolc, külön címmel megjelölt apró írásból állt, s igen változatos tematikát mutat: A háború, A gödör, Rendszer, A czím, Népképviselet, A kép, Messiás, A pénzek - ezek voltak a Thury-féle „előegypercesek" címei. A kompozitum összterjedelme pedig több mint egy kolumna; s a melléklet 1-2. oldalára szerkesztették be. S hogy a szegedi látogatás nem múlott el nyomtalanul, jelzi, hogy alig egy hónap múlva a Napló tárcanovellát is közölt Thurytól. 8 4 A Teremtés című elbeszélés, az érett író egyik jellegzetes darabja, a Napló 1901. május 12-i, vasárnapi 80 A Dugonicsok felolvasó-ülése. SzN, 1901. ápr. 2. 5. 81 Uo. 82 Uo. 83 THURY Zoltán: Kicsi mesék - nagyoknak. SzN, 1901. ápr. 7. melléklet. 84 THURY Zoltán: Teremtés. SzN, 1901. máj. 12. 1-2. 102
