A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged
tenniök, ami vele jár a portopéval, mint pappal a szentség." 7 2 De a társadalomkritika nemcsak szociológiai igazolást kap, irodalmilag is igazolódik. A névtelen kritikus úgy látta: „Az ő [ti. Thuryl iskolája az, melynek alaptana: az igazság és a szeretet." Ez az elv, láttuk, a Naplóban már az előzetes csatározások során is megfogalmazódott Thuryról. De ez most kiegészül: „Minden írásában az igazi életet rajzolja híven. Nem az íróasztalánál kezdi a megfigyelést, de ahol jár és kel, mindenütt észreveszi az életet, mely mindenütt és mindenkor érdekes. Nem alakokat fest, de embereket, nem különbségek érdeklik, hanem a lelkek működése. Nem szakít ki senkit és semmit az életből, hanem veszi az életet azzal, ami benne megragadta." Ez az értelmezés, bárki is a szerzője, egy realizmus elvű fölfogás dokumentuma. Az adott szituációban mindenképpen Thury igazolása ez. „Sötét az a kép, melyet rajzol, de igaz, és lépten-nyomon találkozunk vele az életben." 7 3 A bemutatón, az előrejelzéseknek megfelelően, maga Thury is ott volt. Személyes jelenlétéről nem sok adat maradt, így a délelőtti főpróbán való részvétele sem dokumentálódik. De az esti bankett megvolt. Ahogy a Napló röviden megírta: „Előadás után a szerző tiszteletére bankett volt a Kass-vigadó különtermében, amelyen a jeles író több ismerőse és barátja vett részt. A kedélyes lakomán dr. Balassa Ármin lelkes szavakkal köszöntötte föl Thury Zoltánt." 7 4 Thury ekkor valószínűleg találkozott régi szerkesztőségi kollégáival és barátaival: Tömörkény Istvánnal, Békefi Antallal s másokkal. A résztvevők neve, sajnos, nem lett rögzítve: az újságírás Szegeden is modernizálódott ekkorra, ilyen listákat már nem adtak. 11 Thury kapcsolata Szegeddel később se szűnt meg teljesen, sőt Szegedre való visszatérésének gondolata is fölvetődött. 1900 januárjában a Fővárosi Lapok hasábjain „üzent" régi lapjának: Üzenet a Szegedi Naplónak. 7 5 E cikk önmagában is jelzi, figyelt a városra, régi munkahelyére. A következő évben, 1901 tavaszán pedig a Dugonics Társaság előadóasztalához is leült: „mint vendég" fölolvasott a társaságban. Békefi Antal főtitkár és dr. Lázár György elnök 1901 március 26-án bocsátotta ki azt a fölolvasó ülésre szóló meghívót, amely már Thury szegedi szereplését is beharangozta. Ebből a meghívóból tudható a tervezett program: „A »Dugonics Társaság« f. hó 31-ikén d. e. 10 órakor a városi széképület közgyűlési termében az alábbi sorrenddel felolvasó ülést tart, melyre a társaság összes tagjait, úgy a t. közönséget ezennel tisztelettel meghívom." A sorrend pedig, amelyet a meghívó kijelöl, ez: „1. »Leánydiák.« Jellemkép. írta és felolvassa Arató Frigyes r. tag. 2. »Vakok.« Rajz. írta és felolvassa Tömörkény István r. tag. 3. »Kicsi mesék — nagy uraknak.« írta és felolvassa 72 Katonák. SzN, 1899. jan. 26. 6. 73 Uo. 74 Vö. SzN, 1899. jan. 26. 7. 75 THURY Zoltán: Üzenet a Szegedi Naplónak. = Fővárosi Lapok, 1900. jan. 21. 100
