A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BÁLINT László: Dadi Imre, a kommunista funkcionárius

Vér Jánost, Wachsmann Istvánt, a párttagságát fölfüggesztették Gulyás Emil nyomozónak, Laczkó Istvánnak, Magyar Istvánnak, Láng Bélának, Potroviczky no Andrásnak, Szűcs Dánielnek, Szűcs Imrének és Székely Bálintnak. Az MKP KV-ével (Központi Vezetőség) ellentétben a helyi kommunista körökben erősen megoszlott, a vélemény Dadi Imrével kapcsolatban. Az MKP Csongrád m.-i bizottság 1946 októberi egyik jelentése szerint „Dacht még mindig úgy nézik, mint egy hőst, mint egy mártírt. Feltétlenül meg kell magyarázni a tömegeknek, hogy nem ő volt pártunk igazi vezetője. Dadit le kell járatni."

34 A párt kitaszította soraiból Dadi Imrét. A párt haragja Dadi Imre ellen fordult. Ennek azonban a Lakos-gyilkosságon kívül más oka is volt. A gondolkodó emberek a Lakos ügyben egyre-másra keresni kezdték a miértekre a válaszokat. A leggyakrabban azon tűnődtek, hogy miért haragudhatott Dadi annyira Lakosra, amely miatt még a meggyilkoltatásától sem riadt vissza. Leváltották Lakost, majd internálták, tehát kivonták a közéletből, ennyinek elégnek kellett volna lenni. Többen emiékeztek még 1944 tavaszára, amikor a többi illegális kommunistával ellentétben, Dadit szabadlábon hagyták és nem internálták. Ezért inkább hála járt volna és nem gyűlölet. Az emberek egyre inkább arra gondoltak, hogy Dadi nem elsősosrban haragszik Lakosra, hanem inkább fél tőle. Lakos tudhatott valamit Dadi Imréről, az MKP Csongrád m.-i bizottsága titkáráról, akkori legelső számú vezetőjéről, aminek kitudódása nagyon kellemetlen helyzetet teremthetett volna. Ha pedig ez tényleg így volt, akkor Lakost valóban örökre el kellett hallgattatni. Ennek a legjobb módszere lehetett a gyilkosság, minek következtében Lakos, ha voltak Dadival kapcsolatban titkai, azokat magával vitte a sírba. A SZEGVARI ESET Egy gyanúsított! vallomás szerint 1946 tavaszán „Dadi Imre és Láng Béla ... két ízben is jártak Szegváron és a tömeget arra buzdították, hogy a kaszákat élezzék ki, mert a reakcióval végső leszámolásra kerül sor".

35 Dadi pártnapokon vett részt Szegváron, előadóként az aktuális politikai beszámolót tartotta az ő sajátos stílusában. A hatás sem maradt el. 1946. március 7-én délelőtt 9.30 körül az MKP helyi — községi — vezetői az aktivisták egyrészét felvonultatták a Szociális Nővérek szegvári épülete elé, ahol idős, szegény, beteg emberekről gondoskodtak. Botokkal a kézben betörtek az épületbe. Bántalmazták a nővéreket, Molnár Klementinát, Wagner Zsófiát, Brandstetter Krisztinát, Zsivola Teklát és másokat. Szarvas Pálné vallomásában elismerte: „En vezettem azt az ... asszonycsoportot, amely a Szociális Nővérek épülete ellen vonult".

37 Vida Lajosné

38 vallomá33 PIL 274.f. 3.CSO-P. 30.ö.e. 34 PIL 274.f. 5.csop. S.ö.e. 35 ÁSZTL V-87580. 36 Szarvas Pálné (Szegvár 1911) htb. (háztartásbeli) foglalkozású szegvári lakos. Uo. 37 Uo. 38 Vida Lajosné (Szegvár 1898) htb. foglalkozású szegvári lakos. Uo.