A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.
Dömötör Sándor ideiglenes felelős szerkesztő 1875. július 2-i nyilatkozata is olvasható volt a számban. Ebben legfontosabbként azt fogalmazta meg, hogy az újság nyíltan politikai tartalommal jelenik még és nem titkoltan a szabadelvű politikát fogja népszerűsíteni és annak elveit követi majd. „Mint a föntebbi értesítésből látja a t[isztelt]. olvasóközönség, a »Kecskemeti Lapok« további átalakított folytatását a helyi szabadelvű párt vette át s a szerkesztést ideiglenesen én vállaltam el. A lap e félévben — amennyiben rövid idő alatt politikai tartalmú lappá változik át — új aerába lép. Iránya teljesen szabadelvű, mint az országos szabadelvű párté." 1875 augusztusától a lap felelős szerkesztője már Szeless József volt. Az 1875. augusztus 8-i számban írott cikkében Dömötör Sándor kijelentette, hogy csak ideiglenes vállalta a felelős szerkesztői tisztet, s arról le is mond. Szeless József a szerkesztői posztról egy év múltán, 1876 júliusában köszönt le. 9 Az új felelős szerkesztő Tassy Pál lett, akinek munkáját főmunkatársként Kiss Lajos segítette. „A programm, melyet adok, nem új, mert a lap marad az a mi volt több éven át: figyelője a közösségi élet minden köre- és mozzanatainak, nyilvános ellenőre a testületi ügyek vezetés- és intézésének, éber közlönye a város és vidéke érdekeinek, komoly törekvést tanúsító fejlesztője s természetes terjesztője a közhasznú ismereteknek." 10 A Kecskeméti Lapok nemcsak politikai ügyekkel foglalkozott, hanem tudósításaiban gyakran más témák és vidékek felé is kitekintett. így 1875 nyarán a Magyarországon viszonylag újkeletűnek számító vallási mozgalom, a nazarénus felekezet életének egyik szellemes, Kecskeméthez is kötődő epizódjáról számolt be. „A nazarénusok főnökéhez Makón azon kérést intézte egy városunkbeli törvényszéki tisztviselő, hogy küldjön számára olyan könyvet, vagy írásbeli dolgozatot, melyből vallásuk iránt magát némileg tájékoztatná, mire a nazarénus főnök nemrég egy Károli Gáspár által fordított 1871-ben kiadott bibliát küldött azon izenettel, hogy nekik egyéb valláskönyvük nincs." 1 A városi polgárok olvashattak helyi bűnesetekről is az 1870-es évek Kecskemétjén. „Blau Józsefnek a Nagykőrösi utcán álló emeletes házában lévő szatócsboltját e (júhusl hó 8-ik napjára virradó éjszakán ismeretlen tettesek feltörték, s belőle 180 fIo]r[in]tra menő készpénzt, egy üveg szilvóriumot és egy csekélyebb értékű tajtpipát vittek el. A betörés a bolt utcára néző ajtaja fölötti ablaka vasrostélyzatának kifeszítése mellett, csaknem hihetetlen módon történt meg, amennyiben a Nagykőrösi utca most aratás és gyümölcsérés idején egész éjjel oly népes szokott lenni, hogy ott boltfeltörést megkísérelni, sőt véghez vinni, a valószínűség határain egészen kívül esik. A rendőrség különben erélyes nyomozá1 9 sokat eszközöl." Persze a betöréses rablásnál jóval szelídebb történetek is szere- * peltek lapban akkortájt. így az 1875 júliusában halálra gázolt tehén esete is: 7 KL, 1875. július 4. 8 KL, 1875. augusztus 15. 9 KL, 1875. augusztus 8. 10 KL, 1876. július 2. 11 KL, 1875. július 11. 12 KL, 1875. július 11.
